Forrás: https://wmich.edu/stateauthorization/internship-field-request

A kémia a minket körülvevő anyagokkal foglalkozó tudomány. Szoros kapcsolatban van a fizikával és a biológiával, de a többi tudományterületre is kihathat (pl. rajz esetén a művek hitelesítésénél) Nem is beszélve az új technológiai fejlődésről, aminek egyik alappillére az újfajta mesterséges anyagok feltalálása. Éppen ezért tanulása igen fontos és hasznos.

Ugyanakkor a kémia abban különbözik a többi természettudományi tárgytól, hogy igen nagy lexikális tudást igényel (kémiai elemek, vegyületek, képletek, egyenletek azok nevei, vegyjelei, adatai) ahhoz, hogy tudjunk kezdeni valamit vele (számoljunk, összehasonlítsunk, kísérletezzünk…)

Tanuláskor oda kell figyelni a szakkifejezések pontosságára, sok minden (pl. a víz) a kémiában nem ugyan az, mint a hétköznapi használatban. Az ábrákat mindig gondosan tanulmányozzuk, miért úgy néz ki, ahogy, mit mond el, mit próbál elmagyarázni. A táblázatoktól se ijedjünk meg! Vannak memorizálást segítő táblázatok, rendszerező táblázatok, összefoglaló táblázatok, összehasonlító táblázatok. Ezért először állapítsuk meg hogy az adott táblázattal mi a cél, majd fedezzük fel benne a hasonlóságokat, ismétlődéseket, és próbáljunk meg következtetéseket levonni belőle.

Az egyik legalapvetőbb, nélkülözhetetlen eszköz a periódusos rendszer. Ebből mindig legyen kéznél néhány fénymásolt példány, és jelöljük be rajta színessel, nyilakkal, egyezményes jelekkel a leckében tanult összefüggéseket, hogy jobban lássuk. Használjuk úgy, mint földrajzban a vaktérképet!

Ha tehetjük, keressünk logikát (pl. egy molekula-vegyületen belül a negatív és a pozitív töltések száma egyezzen meg)

De sokszor csak a különféle memorizálási technikák segítenek, melyek közül felsorolok itt egypárat:

• szókártya módszer: pl. egyik oldalára a kártyának a képletet a másikra a nevét írjuk. És úgy tanuljuk mint az idegen szavakat.
• firkapapír technika: amikor tanulunk egy vegyületet akkor sokszor (50-100 x) leírjuk és közben hangosan ki is mondjuk (pl. hogy H2O a víz.)
• hangzás alapú memorizálás: (pl. hatórakor vizet iszom H two O)
• mondóka technika: írj dalt, mondókát, versikét, szedd rímbe a megtanulandó anyagot (érdekességképpen nézd meg a Vegyészoperát, ahol sok dalba szedett ismeretet találsz. )
• szómankó: írd fel a szót és minden betűjével mint kezdőbetűvel, írj rá jellemző mondatot.
• történetfűzés: képzeletedben írj egy történetet ami sorra veszi a tanult dolgokat.( pl. "Az alumínium sósavval elegyítve alumínium-klorid és hidrogéngáz keletkezik". Képzeld el, ahogy az alumínium lábosba sósavat öntesz, majd a keletkezett hidrogén-gázzal meghajtasz egy autót, és ami ott marad az az „alumínium kilós súly, te idióta”, vagyis az alumínium-klorid.) Itt az a lényeg, hogy majd könnyebben fel tudd idézni mindazt amit tanultál, tehát izgalmas legyen, érdekes, vicces, szokatlan, sok kapcsolódási ponttal a tananyaghoz.

Forrás: http://www.karpatalja.ma/karpatalja/oktatas/kmpsz-megyei-biologia-es-szepkiejtesi-vetelkedo/

A biológia szintén természettudomány, így érvényes rá az amit a természetismeret tantárgynál írtam. A tanulás lépései a következők:

• Idézd fel, amit már korábban tanultál a témáról (akár más tantárgy keretében)
• Tekints a múlt órai és a következő órai anyagra, hogy be tudd tájolni.
• Tegyél fel kérdést a leckével kapcsolatban
• Fusd át a leckét (címszavak, képek, kiemelések…)
• Olvasd el alaposan (INSERT technika, szövegkiemelés)
• Készíts elmetérképet, és vesd össze az órai vázlattal.
• Olvasd el kisebb egységenként, és az egyes egységeket mondd vissza a saját szavaiddal. Ha idegen kifejezést találtál vedd elő a lexikont és jegyzeteld ki.
• Foglald össze a tanultakat!
• Oldd meg a feladatokat
• Ellenőrizd le magad
• Gondolkodj el hogyan hasznosítható a tudásod, hogyan kapcsolódik más tantárgyakhoz.

További praktikák:

• Készíts összehasonlító táblázatot a tanult növényekről, vagy állatokról. Miben hasonlítanak, miben különböznek? Mintát lásd a képen:
• 

Forrás: http://kfg.hu/~peti/biologia/1984-2000/01-/RESZEK/A/biol84bm.htm

• Kirándulás alkalmával készíts megfigyeléseket.
  • Írd fel a dátumot, rajzolj térképet az útvonalról
  • írd le a kérdésidet amikre választ szeretnél kapni
  • Jegyezd le az útközben látott, hallott, tapasztalt növény és állatvilágot minél részletesebben
  • Gyűjts be mintát (vigyél magaddal tégelyt, zacskót). Ne szedjél le többet, mint ami feltétlenül szükséges, és védett fajokat ne gyűjts be!
  • Készíts fényképet
  • A magaddal vitt zsebhatározód segítségével azonosítsd be a talált élőlényt
  • Otthon preparáld ki, préseld le, készíts belőle bemutatható darabot.
• Kísérletezz! Pl. készíts magról (búza, bab, citrom, paradicsom… ), hajtásról ( muskátli, rózsa, …) palántát, próbálj meg fát oltani, vagy csak kertészkedj, tarts házi állatot, de viseld is a gondját! (Javasolt könyv a Janice VanCleave: Biológia)

Forrás: http://montazsmagazin.hu/veszelyben-fold-rajz-es-irodalmi-palyazat/

Célja hogy a valódi, minket körülvevő világot megtapasztaljuk, megismerjük, megszeressük.  Az általában leírt technikákat mind alkalmazhatod a tanulásra, de erre való eszközeink a kísérletezés és a megfigyelés is.

Kísérletezés

1. Tegyél fel egy kérdést!
2. Gondolkodj el a lehetséges válasz felől
3. Milyen módszert választasz állításod igazolására?
4. Mire van hozzá szükséged? (milyen anyag, eszköz kell hozzá?)
5. Végezd el a kísérletet
6. Fogalmazd meg a tapasztalataidat
7. Vesd össze az előzetes elképzeléseiddel
8. Ellenőrizd le (pl. újabb kísérlettel)
9. Javíts, korrigálj, ha kell új hipotézissel (elképzeléssel)
10. Fogalmazd meg az eredményt törvényszerűséggel

Megfigyelés

• Egyszerre mindig 1 dolgot figyelj meg, mert ha sokat figyelsz meg akkor elkalandozik a figyelmed és eredménytelen lesz a megfigyelésed.
• Tapasztald meg az érzékszerveiddel (látás: szín, alak, átlátszóság…, hallás: hangerő, hangmagasság, dallam…, szaglás és ízlelés, tapintás: érdes-sima, hideg-meleg, puha-kemény, nehéz-könnyű, erős-laza-gyenge)
• Mérd meg! Amit csak lehet, mérj meg rajta! (tömeg, méret, mennyiség…)
• Foglalkozz vele: rajzold le, írd le, fényképezd le, vedd magnóra…
• Hasonlítsd össze: előbb a hasonlóságokat keresd, majd a hasonlók közül azt amiben különbözik a többitől. Így be tudod majd sorolni, csoportosíthatod, rendezheted, alá-fölé rendeléseket hozhatsz létre.
• Készíts jegyzőkönyvet (pl. herbárium, térkép…)
  • élőlény:
    • milyen? (alakú, mekkora, milyen színű, mi fedi a testét, milyen részei vannak, milyenek a részei, milyen a mozgása, milyen az illata, íze, hangja…),
    • miért ilyen?
    • hol él?
    • hogyan hasznosíthatja az ember?
  • tájak
    • hol fekszik? Mik a határai? Mik a szomszédjai?
    • Milyen? (felszíne, folyóhálózata, növényzete, települései, úthálózata, mezőgazdasága, ipara, környezeti állapota)
    • Miért ilyen?
    • Mi a kapcsolat a táj és az ember között?
  • Tájékozódás:
    • Térkép jelmagyarázata (Északi irány és az iránytű, koordináták, GPS, szélességi és hosszúsági fok, lépték, vonalas mérték),
    • térképek (földrajzi, autós, kiránduló, vaktérkép, csillagászati),
    • időszámítás, naptárkészítés és használat

Forrás: http://www.net4net.hu/portal/

Az informatika a számítástechnika és a könyvtár ismereteket tartalmazza. A számítástechnikát is bonthatjuk hardver ismeretre és szoftver ismeretre. A szoftverismeretet pedig programozási ismeretekre, és felhasználói ismeretekre. Nos, nézzük meg ezeket! Az alábbiakban ezt számítógéppel készített elmetérképek segítségével mutatom meg.

Könyvtárismeret, és kommunikáció: Ahhoz kell, hogy tudjál dokumentumokat létrehozni, információt fogadni és átadni, könyvtárt használni.

Hardverismeret: Biztos van otthon számítógéped, vagy ha nincs akkor táblagéped, okostelefonod. Ezért szükséged van ezekre az ismeretekre. Legalább a kiválasztásuknál…

Szoftver: Ha már van számítógéped, akkor remélhetőleg használni is akarod, ezért szükséged van az alábbi fogalmakra, és azon szoftverek használatának ismeretére.

Az elmélethez remélem sikerült adnom némi motivációt. A gyakorlatához pedig annyit tudok javasolni, hogy gyakorolj, gyakorolj és gyakorolj.

Ja, és ha teheted a 10 ujjas gépírás megtanulását is melegen javaslom, erősen megkönnyíti az életed  a mai modern világban! (Ingyenes gépírás oktató program: http://manonet.org/hu/gepiro_program/ingyenes_gepiras_oktato_program.html)

Forrás: https://fr.123rf.com/photo_19295733_doodles-mathematiques-sur-papier-quadrille-scolaire-seamless.html

Mindenképpen kezd azzal, hogy motiválod magad: képzeld el úgy mint egy keresztrejtvényt amit meg kell fejteni, vagy képzeld el, hogy te vagy az egyetlen túlélő és az életed függ tőle, hogy ezt megold. Esetleg szövetkezz valakivel, akivel versenyzel, hogy ki tudja hamarabb megoldani a feladatot, majd egymást leellenőrzitek, hogy ki hol hibázott, ki számolt pontosabban.

Másodszor fontos, hogy megértsd a feladatot:

1. rajzold le!
2. készíts megoldási tervet!
3. keress hozzá hasonló, már megoldott feladatot! És próbáld azt a mintát követni!
4. old meg!
5. ellenőrizd le!

Harmadszor sok-sok gyakorlás, feladatmegoldás kell ahhoz, hogy rutinszerűen menjen.

Az összeadás, kivonás, szorzás (szorzótábla) és osztás a 10-20-100-as számkörben fontos, hogy gondolkodás nélkül menjen. Ehhez melegen ajánlom, az android telefonokra tehető Math Flash Card nevű programot. Naponta gyakorolj vele 5-10 percet!

Végül, sokat segíthet, ha megpróbáljátok egymásnak elmagyarázni miről is van szó, hogyan is kell megoldani a feladatot. Mialatt magyarázol, számodra is megvilágosodnak az összefüggések, a logikai elemek.

Forrás: http://www.hsakft.hu/blog/ha-nyelvet-tanulnal-ezt-valaszd

Az idegen nyelv tanulásának legjobb módja, ha használjuk.

1. Olvassunk idegen nyelven. A címszavak már utat mutatnak, hogy miről lesz szó a szövegben. A kulcsszavak kikeresésével már többet megtudhatunk. A kulcsszavakat mindenképpen tanuljuk meg, mert többször elő fog fordulni. Segít az, ha tisztában vagyunk a szövegfajtákkal: recept, időjárás jelentés, újságcikk, prospektus, reklám stb. mert a szövegkörnyezet utal arra, hogy mennyire kell megértenünk ahhoz, hogy „használni tudjuk”. Például egy receptet jó ha teljes mértékben ismerünk, de ha egy regényt olvasunk elég, ha nagyjából felfogjuk az értelmét. Ha már van átfogó képünk a tanultakról, akkor szótározzuk ki a szavakat, amiket nem ismerünk és igyekezzünk megtanulni. Ebben ma már sokat segít a GOOGLE fordító program. Ha a szavakat már tudjuk, akkor nagyjából már ismerjük is a szöveget. Ha jól tudsz anyanyelveden fogalmazni akkor a szavakból már képes vagy összerakni egy történetet. Ne fogjon vissza, hogy idegen nyelven lassabban olvasol, mint az anyanyelveden. Ez másoknál is így van. De erre is igaz, hogy gyakorlat teszi a mestert.
2. Hallgassunk idegen nyelvű szöveget. Első körben javaslom, hogy videókat (film, klipp, reklám) nézz eredeti nyelven, lehetőleg idegen nyelvi felirattal. Erre is igaz, hogy először könnyebb szöveget keress. Például tudom javasolni a Youtube-on is megtalálható Peppa Pig rajzfilmsorozatot (angol nyelv esetén). Azt kell tudni róla, hogy Angliában készítették a bevándorlók gyerekei számára angol tanulás céljából. Tehát a szókincse alapszókincs. (Tudom, hogy mivel kisgyerekeknek találták ki, lehet hogy kissé dedósnak gondolod, de pont ezért könnyű a szövege.) A videó azért is jó, mert a szöveget kép támasztja alá, és ezáltal érthetőbb lesz, hogy miről szól, könnyebb megérteni az ismeretlen szavakat is. Ha a film DVD formában vagy számítógéppel lejátszható formában van akkor időnként meg tudod állítani ha valamit nagyon nem értettél, és vissza tudod tekerni, esetleg lassabban is le tudod játszani.
3. Írni is meg kell tanulni. Az olvasott szöveg sokat segít hogy ráérezz a megfogalmazásokra. Ha te magad akarsz írni akkor először meg kell fogalmaznod a tartalmát, és formáját. Kinek, miről, mit, hogyan írod? Ezek meghatározzák a stílust, és a formát. Másodszor törekednünk kell a helyes nyelvtani szerkezetekre, illetve a helyesírásra. A helyesírásra legjobb módszer a tollbamondás. Gyakorlását segíti, ha találunk egy anyanyelvi levelezőtársat. A nyelvtanról pedig azt érdemes tudni, hogy a saját szavainkkal megfogalmazott szabályok segítik a legjobban elsajátítani az elméletet. Gyűjtsünk eredeti szövegből sok-sok példát, amivel alátámasztjuk a nyelvtani szabályt és tanuljuk meg ezeket. Ezek a szófordulatok segítenek bevésni a tudást. Végül gyűjtsünk kivételeket és azokat is tanuljuk meg, esetleg keressünk rájuk egy másik összefüggő nyelvtani szabályt.
4. Beszéd. Ez is gyakorlással alakul. Nehézsége az hogy egyszerre kell figyelni a mondanivalóra és a megfogalmazásra is. Ráadásul az élő szó gyors reagálást kíván. De bíztatlak, hogy keress magadnak partnert erre, pl. skype-pal, vagy nyelvi klubbal. Lehetőleg az adott nyelvet anyanyelven beszélőt. Tudnod kell, hogy kritikával kell fogadnod a nem anyanyelvi partnert, hiszen az is csak most tanulja a nyelvet. A beszédet segíti az is, ha kész szöveget tanulsz meg kívülről.
5. Szavak tanulása. 1-1 alkalommal 5-10 szót tanuljunk, mert a több felülírja egymást. Alkalmas erre az utazás az iskolába. A szótanulásba vessünk bele minden érzékszervünket:
   1. hangzása mire hasonlít?
   2. képpel társítsuk a szót, ha lehet.
   3. rajzoljuk a levegőbe, amit tanulunk, hogy a mozdulathoz ragadjon. (pantomim, most mutasd meg) de közben mondjuk is ki a szót
   4. a szótárnál jobb a szókártyás módszer. Vagy ha a szavakat felvesszük magnóra, mégpedig a magyar és az idegen nyelvi szó között annyi szünetet hagyva, hogy kis gondolkozással ki tudjuk mondani az idegen szót, mielőtt az a magnóról elhallatszik. (Ez utóbbi a gyors ellenőrzést végzi).
   5. segít ha tematikusan tanulod meg a szavakat és nem mondjuk abc-ben. Például testrészek (kar, láb, fej, váll…). Az is segít, ha egy-egy témakörre többször visszatérsz, csak egyel magasabb szinten. (pl. előbb a családtagok megnevezései, azután a távolabbi rokonok megnevezései, azután a foglalkozások, életkorok, majd a családi ünnepek stb.) Ebben segítségedre lehetnek a tematikus képes szótárak.
   6. egyes nyelveknél (pl. az angolnál) figyeljünk arra, hogy másképpen írják a szavakat mint ahogy ejtik, ezért kétszer is meg kell tanulni, egyszer az ejtését, másodszor az írását.
   7. a szavakkal készítsünk csoportosításokat magunk is, pl. általunk tanult állatok, azon belül szárazföldi, vízi és repülő állatok, vagy faj szerinti felsorolások, esetleg méret szerint, lábak száma szerint, házi vagy vadonélő, esetleg hobbi állatok… Így több kapcsolat alakul ki a szavaink között és könnyebb lesz majd előhívni amikor szükségünk van rá a kobakunkból.
   8. megjegyezhetetlennek tűnő szó esetén használd a szómankót (lásd: Hatékony tanulás (általában))
   9. És ne felejtsük el ismételni, ismételni és ismételni… Mert „az ismétlés a tudás anyja” tartja a közmondás is.

http://www.mon.hu/kviz-atmennel-a-tortenelem-erettsegin/2826151

Aki a múltat ismeri, az jobban érti a jelent. Aki a történelmet ismeri, az jobban megérti a regényeket, filmeket, képzőművészeti alkotásokat, és könnyebben tud beszélni olyan témákról amikről a felnőttek.

A tanulásánál érdemes mindazt figyelembe venni, amit általánosságban a tanulásról már írtam. Ezen kívül fontos, hogy a történelmi események mindig egy folyamat eredményeképpen jönnek létre. Ezért el kell tudnunk helyezni az eseményeket az időben (Mi után következett be? Mik voltak a kiváltó tényezői? Mi történt ezután? Mi következett ebből?) Ebben nagy segítségünkre lehetnek a kronológiák. (Kronológia a számegyenesen ábrázolt események sorozata, események időrendi felsorolása) Szintén az időbeli tájékozódást és a jobb megértést segíti az események szinkronja, párhuzamossága (Mi történt ezalatt máshol? És az hogyan hatott az általunk tanulandó eseményre?)

Az eseményeket el kell tudnunk helyezni a térképen is, ahhoz, hogy jobban megértsük. fontos tudni, hogy a vándorlásokat, csatákat, visszavonulásokat mindig úgy kell megmutatni a térképen, hogy honnan hová tartott.

A történelem tanulás fő forrásai: Tankönyvcsalád szöveg, kép, táblázat, forrás és dokumentumgyűjteményei, történelmi atlasz, történelmi témájú szépirodalom, tudományos ismeretterjesztő szépirodalom. (Forrásnak nevezünk minden olyan ránk maradt dolgot, ami segíti a múlt felidézését, rekonstruálását. Ezek közül is kiemelkednek az írott források más néven dokumentumok, melyet két csoportra oszthatsz: feldolgozott és eredeti forrásokra. ) Tanulás közben tegyél fel magadnak olyan kérdéseket és próbáld megválaszolni, hogy

• Ki volt?
• Mikor volt?
• Hol volt?
• Mi történt?
• Kikkel történt? Kik nyertek belőle és kik veszítettek vele?
• Miért történt? Hogyan következtethetünk?

Na és mi van az évszámok megtanulásával? Sokat segíthet, ha elképzeled, hogy mi előtt és mi után volt az adott esemény, ezáltal belőheted hozzávetőlegesen hogy mikor is lehetett. A pontos évszámnál pedig használd a ruhafogast! Vagyis, hogy az egyes számjegyekhez alakjuk szerint egy-egy képet társítasz: 

• 0-tojás
• 1-bot
• 2-hattyú
• 3-madár vagy szív
• 4- vitorla
• 5-nyitott tenyér
• 6- ormány vagy csigaház
• 7-zászló
• 8- homokóra
• 9-héliumos lufi

Ezután egy évszámot elképzelhetsz úgy, hogy a számokból egy történetet találsz ki. Pl. IV. Béla uralkodását kell megtanulni (1235-1270). Képzeld el IV. Bélát jogarral (kormánybottal) a kezében, amint egy hattyú szívét a másik tenyerén egyensúlyoz, miközben megkoronázzák. Majd képzeld el hogy a sírján egy fejfa (bot) van kereszt helyett, és mellette egy hattyú a zászló alatt éppen tojást rak. A történet felidézésével eszedbe fog jutni az évszám is. 

Végül, ha túl száraznak találod, akkor olvass történelmi regényeket, indítsd be a fantáziád és képzeld el az eseményeket, vagy nézd meg valamelyik témához kapcsolódó történelmi filmet (de tudd, hogy ezek a filmek nem dokumentumok, csupán filmek, egy kis történelemmel fűszerezve.) Ha így teszel akár kedvenc tárgyaddá is lehet a történelem, mert jobban megérted általa a téged körülvevő világot.

Forras: http://csepel.info/?p=39948

A tantárgy célja, hogy szóban és írásban jól ki tudd fejezni magad, meg tudd fogalmazni gondolataidat, így jobban tudj kapcsolatot teremteni a környezetedben élőkkel, ugyanakkor megismertessen a hazai és világirodalom remekeivel (kis kultúrát szívj magadba, és lehetőleg élvezd!). Amit olvastál, hallottál azt meg tudod osztani azokkal, akik veled hasonló érdeklődésűek.

Akit érdekel az irodalom, az gazdagabbnak látja a világot, lelkileg boldogabb, kiegyensúlyozottabb ember lesz.

Az irodalom fő összetevői az olvasás, írás, és a beszéd. (Az olvasásról külön már szóltam.)

Az írás a gondolataid lejegyzetelése, megfogalmazása. Lépései az anyaggyűjtés, vázlatkészítés és az egybeszerkesztés, megfogalmazás. Anyaggyűjtés olvasással érhető el, vázlatkészítés például elmetérképpel. A fogalmazásnál próbáld meg visszaadni a vázlat szerkezetét kötőszavak segítségével. Ne feledkezz el a bevezetésről (néhány mondat „bemelegítésképp”), tárgyalásról (bekezdésekre tagolt tartalmi rész), és a zárásról, összegzésről sem (Röviden összefoglalni a lényeget).

A beszéd lehet előadás (kiselőadás, felelet, bemutató, magyarázat…) ez hasonló az írásbeli részhez, csak élőszóban kell bemutatni az összefüggéseket a fogalmak között. Szintén jó ha bevezetéssel (pl. érdeklődést felkeltő kérdés, ismeret közlése) kezded, majd ezt követi a tárgyalás (magyarázat) végül a zárás, összefoglalás.

A másik nehézséget a memoriterek jelentik, vagyis amikor szóról szóra kell megtanulni valamit, például egy verset. Kezd úgy, hogy alaposan elolvasod és megpróbálod megérteni miről van szó. Próbáld meg felfedezni a szerkezetét, formáját, ritmusát. Figyelj a rímekre, és azok pontosságára. Ha az nem pontos a vers elfelejt verssé lenni. Bontsd részekre a verset, és szakaszonként, 2-2 soronként tanuld meg. A hibázásaidra különösen figyelj, és legalább 5-ször mondd el jól mielőtt a következő szakaszra térsz. Készíts magnófelvételt. Próbáld meg felmondani, ha kell, nézz bele a szövegbe, hogy pontos legyél. Időnként tarts kis szünetet, mozogj, egyél-igyál. Lefekvés előtt ismételd át és az iskolában mond az előtted felelőkkel újra és újra.

Végül a kérdésekről már írtam a Kérdezz bátran! cikkemben. Jó ha tudod, hogy nem csak a tanártól, tanulótársadtól lehet kérdezni, hanem a tankönyvtől is. Tegyél fel magadnak kérdéseket, mielőtt olvasni kezdesz (Miről szól ez az anyag? Hova akar kilyukadni? Milyen részekből áll? stb) ezáltal a motivációd és a megértésed is növekedni fog.

Szót kell még ejteni a helyesírásról és a szókincsbővítésről. A helyesírásnál fogd fel úgy a szavakat, mint memoritereket. Tanuld meg pontosan. De hidd el a sok olvasással ez is javulni fog. A szókincsbővítés pedig arról szól, hogy vedd a fáradtságot és tanuld meg azokat a szavakat, fogalmakat, amik újként hatnak rád.

Kép forrása: http://5mp.eu/web.php?a=mahonlap&o=eqdfkr88cc

Az olvasás a tanulás legalapvetőbb eszköze. Általános iskola alsó tagozatában tanuljuk meg az értő olvasást (1.-2. osztály) majd a megfelelő tempójú néma olvasást (3.-4. osztály). A későbbiekben csak használjuk és finomítjuk, gyorsítjuk ezt a képességet. A dinamikus olvasás gondolategységenkénti néma olvasás. Hatékonysága a gyors sebességben és a megértés alaposságában jelenik meg. Tehát mind a kettőt gyakorolni kell.

A hangos olvasáskor az olvasás igazodik a beszéd tempójához, „csendes olvasáskor” bár nem hallható amit olvasunk, de a szájszerveink úgy mozognak (csukott ajkak ellenére) mintha beszélnénk, ezért a tempója megegyezik a hangos olvasáséval. A néma olvasásnál ezzel szemben csak a szavak összképére figyelünk, és úgy fogjuk fel az értelmét, hogy nem mondjuk ki (magunkban sem) a szavakat.

Kísérletekkel igazolták, hogy a gyakorlott olvasó a betűknél nagyobb egységeket képes felfogni ugyanannyi idő alatt, mint egy betűt, vagyis a szöveget nem betűnként olvassuk, hanem szavanként. Az egyszerre befogadható betűk, szavak mennyiségét gyakorlással lehet fokozni. 3-4 összefüggéstelen betű ugyanannyi idő alatt olvasható el, mint 2 összefüggéstelen rövid szó vagy 4 összefüggő rövid szó.

Természetesen az olvasás tempóját hozzá kell igazítani a szöveghez, olyan gyorsan szabad csak olvasni, hogy meg is értsük, amint olvasunk! Éppen ezért egy olyan könyvet olvasva, amihez értünk sokkal nagyobb sebességre számíthatunk, mint egy általunk ismeretlen szövegben. Ennek az az egyik oka, hogy a szövegkörnyezet sokat segít. A másik oka, az, hogy teljesen ismeretlen szavakat kénytelenek vagyunk betűnként kiolvasni. Ugyanakkor azt is jelenti ez, hogy az, aki szavakat olvas ránézésre, az a sajtóhibákat sokkal kevésbé veszi észre.

Felsőoktatásban tanulókkal végzett kísérelt azt mutatta, hogy képesek vagyunk 6 órán keresztül úgy olvasni, hogy nem fárad el a szemünk, és nem csökken sem az olvasási sebesség, sem az olvasottak megértése. Ezt tovább fokozhatjuk azzal, ha a könyv érdekel, illetve időnként megállunk és összefoglaljuk, hogy mit is olvastunk.

Az olvasás sebesség meghatározza, hogy egy odapillantással (fixációval) mennyi információt, szót vagyunk képesek befogadni, egy sorra hány fixáció jut, valamint, hogy hányszor kell visszanéznünk (regresszió), hogy valamilyen bizonytalanságot tisztázni tudjunk.

Egy átlagos olvasó percenként 150-250 szót olvas el. Ennek kettő-négyszeressére is képes lenne, megfelelő gyakorlattal. Ezt a sebességet növelhetjük perifériás látás gyakorlattal, illetve fixációszélességet növelő gyakorlattal. Az olvasottak megértését fejleszti a jelkereső (amikor egy hosszabb szövegben bizonyos betűkombinációkat keresünk és annak számát írjuk fel) és hibakereső (amikor egy szövegben helyesírási hibákat kutatjuk fel) gyakorlatok, valamint a szinonimakeresés és szókincsbővítés (idegen eredetű szavak tanulása, szavak értelmének tisztázása, új fogalmak kialakítása). Az ilyen gyakorlatokra 3-5 perecet szánjunk naponta legfeljebb kétszer (délelőtt és délután).

A dinamikus olvasás 5 alapkészsége Oroszlány Péter szerint:

1. szabálya: "az a szándék, hogy gyorsabban olvassunk, növeli az olvasás sebességét"
2. szabálya: "Az olvasásra, tanulásra rá kell hangolódni, gondolatban és fizikailag és elő kell rá készülni."
3. szabálya: "teljes szellemi jelenlétet igényel"
4. szabálya: "megfelelően gyors szemműködés, sajátos olvasási technika is szükséges" hozzá
5. szabálya: "kitartóan kell gyakorolni, és a tanultakat alkalmazni kell az olvasás, a tanulás és a szellemi tevékenység során"

Az olvasási készségek fejlesztésére az alábbi helyeken találhatsz feladatokat:

http://logopedia.reblog.hu/140jatek

http://logopedia.reblog.hu/cimke/fix%C3%A1ci%C3%B3sz%C3%A9less%C3%A9g

http://logopedia.reblog.hu/cimke/olvas%C3%A1sfejleszt%C3%A9s

 https://sites.google.com/site/kritikusolvasas/

illetve Oroszlány Péter: Tanári kézikönyv a tanulás tanításához című könyvében.

Kép forrása: https://www.eltero.hu/news_tag/tanulas/

Az olvasással kezdem, mert a tudás nagy része könyvekből, olvasás által jut el hozzánk.

Ha nem szeretsz olvasni, és nem is tudsz, mert nem ismered a betűket, nem tudsz összevonni betűket és nem érted a mondatokat, szövegeket, akkor sürgősen tanulj meg, ebben segítségedre lehet egy fejlesztőpedagógus, vagy a tanító nénid. De ebben az esetben nem hiszem, hogy idáig eljutottál az olvasásban.

Ha nem szeretsz olvasni, mert lassan, nehézkesen megy, és sok hibával olvasol, akkor azt javaslom, hogy olvass olyan könyvet, ami érdekel, és aminek a szókincse ismerős. Ha sokat olvasol, hidd, el egyre könnyebben és gyorsabban fog menni. Kezdő könyvnek javaslom elemiben (1-4 osztályban) a 7+ jelölésű könyveket, melyeknek fő jellemzője, hogy nagy betűkkel, nagy sorközzel és sok képpel készült. (Pl. lányoknak a Titkos királyság c. sorozat, Fiúknak a Csodakunyhó sorozat. Később a Geronimo Stilton könyvek között is találsz neked tetsző és alkalmas könyveket, de abban - kezdetben, - nehézséget fog okozni a sok különleges betűtípus). Ha nagyobb vagy akkor javasolhatom pl. a Harry Pottert (na nem a filmet hanem a könyvet) vagy Leiner Laura: Szent Johanna gimi sorozatát. Ha szeretsz olvasni, akkor arra biztatlak, hogy olvass minél többet, esetleg tanuld meg a dinamikus olvasást (egyfajta gyorsolvasás).

Ha szeretsz olvasni, és tudsz is, akkor javaslom ismerkedj meg a dinamikus olvasással és annak egy ágával a gyorsolvasással, villámolvasással. Dinamikus olvasás lényege, hogy először átfutod miről is van szó. Ilyenkor a tartalomjegyzéket, fő címeket, lényeges kiemeléseket, képeket, táblázatokat nézed meg először, majd néma olvasással (minél gyorsabb pásztázással – erre vannak módszerek) átfutod a lényeges szakaszt. Fusd át az előző és a következő leckét is, hogy lásd hova illik be az adott ismeret. Így feltérképezheted, hogy miről is lesz szó az adott tananyagban. Második lépésként olvasd el figyelmesen az adott leckét, és jegyzetelj, meg-megállva egy-egy bekezdés, szakasz után (pl. elmetérképpel), és foglald össze (lehetőleg hangosan, a saját szavaiddal) hogy miről volt szó. Ilyenkor nem kell, gyorsan olvass, és magadban vagy hangosan kimondhatod a szavakat. Végül fusd át újra az egészet, nézd meg az elmetérképedet, jegyzetedet és próbáld meg felmondani a leckét. Ezáltal sokkal hatékonyabban tanulsz.

A dinamikus olvasáshoz részletesebb leírást találsz Oroszlány Péter Tanári kézikönyv a tanulás tanításához című könyvében. és még sok könyv foglalkozik a gyorsolvasás, villámolvasás témával.