Tanuláskor kezd a kulcsszavak, főfogalmak meghatározásával. Ezeket jegyzeteld ki, rajzold le, ezekből készíts vázlatot, elmetérképet. Majd ezek segítségével foglald össze mondanivalód. (Kivéve, ha meghatározott szöveget – memoritert -  tanulsz meg.) Mik azok a főfogalmak? Nos, mindent amit észlelünk (látunk, hallunk stb…) fogalmakká (szavakká, gondolatokká) alakítjuk át. A fogalmak tehát bizonyos tényeket csoportosítanak, kapcsolatot létesítenek közöttük (hasonlóság, különbség alapján.) A fogalom tehát az a név, amit a gondolatnak adunk. (Például: alma, körte, barack abban hasonlít egymásra, hogy mindegyiket meg lehet enni, fán terem. Ezért azt a nevet adjuk neki, hogy GYÜMÖLCS.  Ez alapján gyümölcs lesz a szilva, narancs stb. is. Vagyis a gyümölcs szó egy főfogalom. Könnyen belátható, hogy az alma, körte, barack is főfogalom, hiszen sokféle alma, körte, barack létezik…) Egy fogalom megtanulása egymást követő fogalmak, jelentésárnyalatok finomítását is jelenti. Tehát kapcsolódó gondolatok egyre bővülő hálózata, melyet lerajzolva térképhez hasonló ábrát kapunk. A fogalom lehet egyszerű: közvetlen tapasztalaton alapuló (pl, hideg, szúrós, piros, savanyú, hangos, illatos, nehéz…) vagy összetett: más fogalmak hasonlóságán vagy különbségén alapuló, a fogalmat kibővítő vagy összekapcsoló, csoportosító, osztályozó vagy besoroló. A térképalkoltásnál ezeket a fogalmakat tesszük karikákba, írjuk fel vagy rajzoljuk le, és a közöttük levő kapcsolatot (pl részei, következik, alkotják, okozza…) nyilakkal, összekötő egyenesekkel jelenítjük meg. Így láthatóvá lesz a szerkezet is. Fontos, hogy lehetőleg ne mondatokat írj fel a csomópontokba, hanem főneveket, igéket, mellékneveket. Az így készült térképet gyorsabban képesek vagyunk áttekinteni, a kapcsolatok segítenek a megértésben, ezért a tanulás eredményesebb és maradandóbb lesz…

Egy ingyenes számítógépes elmetérkép készítő program a FreeMind. 

Kép forrása: http://hatekonytanulas.blogspot.hu/2012/05/segitsegnyujtas-kozelgo-vizsgakhoz-ev.html

Azt tartja a szólás, hogy „a változatosság gyönyörködtet!" Tapasztalati tény, hogy könnyebb a tanulás azoknak akik több módszert ismernek, s ezeket az egyes tantárgyak tanulásához, az egyes témák elsajátításához felváltva alkalmazzák, mindig a legmegfelelőbbet húzva elő a tarsolyból. Lásd Passzív és aktív tanulásról szóló cikkemet. 

Most néhány ilyen módszert mutatnék be. De előtte tudni érdemes, hogy ez is tanulandó, így ne számíts arra, hogy kapásból menni fog. Gyakorolni kell, de hidd el, megéri! Ezért azt javaslom inkább olyankor kezdj hozzá, ha nem kerget a tatár, azaz ha nem sürgős (pl. felkészülve egy bő határidőre készítendő kiselőadásra, vagy szünetben).

A tanulásról általában

Tanulási típusok szerint van aki füllel, van aki szemmel, van aki mozgással tanul könnyebben. A leghatásosabb, ha minden érzékszervedet bevonod!

Kezd a tanulást azzal, hogy odafigyelsz az órán a tanár magyarázatára. Ha mát úgyis bent kell ülnöd az órán, legalább használd ki, hogy otthon kevesebbet kelljen tanulnod. A figyeléseddel időt és energiát spórolsz magadnak. Vegyél részt aktívan az órán: jegyzetelj, tegyél fel kérdéseket, és hallgasd meg a válaszokat.

Amikor haza érsz először tekintsd át az órai jegyzeteidet, majd kezd a szóbeli tanulással. Az írásbeli házira csak ezután kerüljön sor, és meglásd sokkal gyorsabban fog menni, mintha azzal kezdted volna. Végül mondd fel hangosan a leckét a szüleidnek, tesódnak, vagy jobb híján a kutyádnak, macskádnak, aranyhaladnak, plüssmacidnak…

Miközben olvasod a tananyagot, használhatod az INSERT technikát:

• Tegyél pipát ahhoz a részhez amit már tudsz
• Tegyél + jelet az új információhoz, ami logikusnak tűnik az eddigi tudásod alapján 
• Tegyél – jelet az olyan új információhoz ami ellentmond eddigi tudásodnak
• tegyél kérdőjelet, ha kérdéseid merülnek fel az olvasottal kapcsolatban
• tegyél csillagot, ha valami eszedbe jutott még az olvasottakkal kapcsolatban

Vagy bátran húzd alá, akár színessel, vagy szövegkiemelővel emeld ki a kulcsszavakat. Majd készíts belőle elmetérképet.

Ha hallás után tanulsz inkább akkor vedd fel magnóra, diktafonra a vázlatodat és hallgasd vissza, egészítsd ki. Idegen szavaknál ez különösen jó stratégia a hangzás tanulásához. 

Ha mozgás segít akkor jegyzetelj, rajzolj, rajzold a levegőbe, játszd el...

Használd az eszed is! Ábrándozz, fantáziálj róla, gondolj ki történetet. Készíts listákhoz ruhafogast (számokat megjegyezhetsz alak szerint, pl.: 0-tojás, 1-bot, 2-hattyú, 3 -madár vagy szív, 4-vitorla, 5-öt ujjad, 6, elefánt ormány, vagy csigaház, 7-zászló, 8-homokóra, 9-héliumos lufi), hasonlíts össze és keresd a különbségeket... 

Képek, ábrák leolvasása

Nézd meg, hogy mi a címe! Miről szól a kép? Hol láttál már hasonlót? Mikor, hol, hogyan készült a kép? Mondj mondatokat a képről, ami az eszedbe jut, majd válogasd ki közülük a tananyaghoz kapcsolódókat. Mit ábrázol a grafikon, táblázat? Olvasd le a tényeket! Több tényt olvass le az ábráról, és keress összefüggést közöttük. Keresd a logikát, rendező elvet. Vonj le következtetést! Indokold a döntésedet!

Szorgalmi feladat

Szükséged van jó pontra, kis ötösre, vagy csak be akarsz vágódni a tanárnál? Készíts szorgalmi feladatot! Lehet ez élménybeszámoló, gyűjtőmunka, rajzolj a témáról, vigyél be a témához kapcsolódó anyagot (pl  páfrányt biológia órára ha arról tanultok éppen), eszközt (pl prizma, nagyító) könyvet (pl. csillagászati atlaszt, mikor az égitestekről tanultok), hangzó anyagot (pl. énekórán ha épp a "Kékszakállú herceg vára" van terítéken)...

Szómankó

Ha már nagyon eleged van, és unalmas a tanulás, akkor kissé feldobhatja a hangulatod a szómankó. Ezt úgy kell "játszani", hogy leírsz egy kulcsfogalmat csupa nagybetűkkel egymás alá, majd minden betűvel mint kezdőbetűvel írsz egy mondatot ami jellemző a főfogalmadra. Mindjárt megmutatom példával:

• E a jele.
• Napból is ki lehet nyerni.
• Elektromos változata a legelterjedtebb, a legsokoldalúbb.
• Régen kőszénből, kőolajból, fából nyerték ki.
• Gépeket is ez hajtja.
• Ilyent termel a szél, a nap, a víz is.
• Atomerőmű is ezt állít elő.

Memorizálási technikák  közül felsorolok itt egypárat:

• szókártya módszer: pl. egyik oldalára a kártyának a magyar nevét vagy az őt kifejező képet, a másikra a szaktárgyi (pl angol, német stb) nevét írjuk. Keverd össze a lapokat és utána kezd el nézegetni. Elolvasod a magyar szót és megpróbálod az angol megfelelőjét elmondani. Ha sikerül ellenőrizd le magad és tedd félje a kártyát. Ha nem sikerül akkor tedd vissza a kártyádat a pakliba. Az ismeretlen szavak így gyakrabban előjönnek, sok ismétlés után előbb-utóbb csak megtanulod. Javaslat: egyszerre 10-15 kártyánál ne legyen több a kezedben, csak ha már az összeset tudod és csak ismételsz. A módszer használható a nyelven kívül még képletek, szorzótábla, idegen kifejezések, kotta olvasás, kis és nagybetű tanulására is...
• firkapapír technika: képhez szó társításakor (pl. angolban az írott és a mondott szó nem ugyan olyan alakú). Mikor leírod a szót mindig mondd ki hozzá a hangzását. Ismételd ezt el 20-30-szor legalább. Használhatod kémiai képlet tanulásakor, idegen betű tanulásakor (pl. orosz, kínai, héber, gót...)
• hangzás alapú memorizálás: (pl. angolul "lyuk" = "hoole". Kapcsold össze így: "Hol a lyuk?" vagy a zenében "Mi fán terem a dió mármint ti-dó?" mondattal jegyezheted meg a félhang távolságokat. )
• mondóka technika: írj dalt, mondókát, versikét, szedd rímbe a megtanulandó anyagot. pl.: "Entrópia növekszik, maximumra törekszik."
• szómankó: (lásd fentebb.)
• számfogas: minden számhoz 0-tól 9-ig rendelj alakja szerint egy képet. Ezekkel a képekkel könnyen megjegyezhetsz egy történetet, ami az évszámra utal. (pl. 0-tojás, 1-bot, 2-hattyú, 3-madár, 4-vitorla, 5 nyitott tenyér, 6-elefántormány, 7-zászló, 8-homokóra, 9-héliumos lufi)
• történetfűzés: képzeletedben írj egy történetet ami sorra veszi a tanult dolgokat. Itt az a lényeg, hogy majd könnyebben fel tudd idézni mindazt amit tanultál, tehát izgalmas legyen, érdekes, vicces, szokatlan, sok kapcsolódási ponttal a tananyaghoz. Pl."1222. április 24-én adta ki II. András Fehérváron az Aranybullát" A történet lehet: Tegyük fel, hogy van egy Andris ismerősöd. Képzeld el amint címerén két hattyú van, és kezében egy fehér színű vár makettet tart amin egy arany bika (angolul "bull") díszeleg. Mellette pedig három hattyút úszik a vízen, az első szájában bot van. Őket követi Árpi (Ápri-lis) úszósapkáján egy nagy 24-es díszeleg (de lehet egy hattyú is aminek vitorla szárnya van). (1-bot, 2-hattyú, 4-hajóvitorla a számfogas szerint)

 1 perces beszéd

Ez a technika arra való, hogy megtanulj folyamatosan beszélni egy témát illetően. Feleléseknél nélkülözhetetlen ugyanis a jó előadásmód. Nem elég ha tudod az anyagot, azt meg is kell mutatni. Tehát először válassz egy olyan témát amiről szívesen beszélsz és mérd stopperrel az időt, hogy 1 percig megállás nélkül tudj beszélni róla. Ha ezt már eléggé begyakoroltad akkor nehezítheted a feladatot, 1 perc alatt a leglényegesebb dolgokat mondd el róla (ez akkor fog menni, ha kezdetben csak címszavakban, majd egyre mélyebben és mélyebben részletezed a témát). Ezzel már az összefoglalást is gyakoroltad. Végül a leckéidet is foglald össze 1 percben, illetve fejtsd ki a részeit 1-1 percben. Egy felelés ritkán több mint 5 perc. Ezalatt el kell mondanod minden lényegeset!

A következő részekben, egyes tantárgyakra lebontva fogom megmutatni, mit, miért, hogyan tanulj.

Végül ahhoz, hogy amit megtanulsz, ne feledd el, emlékezzél arra, hogy „Ismétlés a tudás anyja”, vagyis időnként célszerű átismételni az addig tanultakat.

-Apa, miért kék az ég?  - kérdezi Móricka.

-Nem tudom kisfiam.

-Apa, miért zöld a fű?

-Nem tudom, kisfiam.

-Apa, miért süt a nap?

-Nem tudom, kisfiam.

-Móricka, ne nyaggasd folyton apádat! – szól rá a fiúra az anyja.

-Ne zavarjon asszony, ebből tanul a gyerek!

Egy kutatás során azt vizsgálták, hogyan változik a gyerekek beszéde és kérdése az évek során. A 4 évesek óránként 27 beszélgetést folytattak (többnyire a szüleikkel, főként az édesanyjukkal), és 16 mondatból állt egy-egy beszélgetés. A beszélgetések felét a gyerekek kezdeményezték, akik óránként átlag 26 kérdést tettek fel.  Amikor ezek a gyerekek iskolások lettek a tanárokkal óránként csak 10 beszélgetésbe bonyolódtak, amik egyenként átlag 8 mondatváltásból álltak, ezek többségét a tanárok kezdeményezték, és a kérdések java részét is ők tették fel.  Ennek oka, az, hogy a tanárok nem jó kérdéseket tesznek fel, és nem is buzdítják a diákokat arra, hogy ők tegyenek fel (jó) kérdéseket. 

Milyenek a rossz kérdések?

1. Bugyuták: egyszerűnek tekintik azt ami érzelmileg és értelmileg bonyolult. (Pl.: Mit érzel? - kérdezzük attól aki nemrég vesztette el hozzátartozóját)
2. Túl bonyolultak: túl elvontak ahhoz hogy azonnal meg lehessen válaszolni őket. (Pl. Miért van környezetszennyezés? - teszi fel a tanár a környezetismeret óra elején)
3. „Vajon mire gondol a tanár?” típusú kérdések

Milyenek a jó kérdések?

Először is tartalmaznia kell valódi feladatot. A zárt, villámkérdések a már ismert tények felidézését segítik, és ezáltal megerősítik a már megszerzett tudásunkat. A nyílt kérdések összetettebb és magasabb szintű gondolkodást igényelnek.

Alacsonyabb szint felől a magasabb szint felé haladva:

1. Ismeret: Ki? Mit? Hol? Mikor? Hogyan? Mi által?
2. Megértés: Hogy érted azt, hogy…? Magyarázd meg…?
3. Alkalmazás: Milyen példát tudsz mondani még…?
4. Analízis (elemzés): Mi bizonyítja hogy…? Mik az alkotóelemei? Mik a tulajdonságai?
5. Szintézis: Hogyan összegezhetjük? Hogyan oldható meg? Hogyan fejleszthetjük tovább?
6. Értékelés: Mi a véleményed arról, hogy…? Melyik a jobb, és miért?

Jó kérdésekre példák:

• Mi a véleményed?
• Honnan tudod?
• Miért így gondolod?
• Hogyan tudod bizonyítani?
• Mindig így van?
• Van más módszer/öltet/ok?
• Mi van akkor ha…?
• Hol található még erre példa?
• Szerinted mi következik ez után?

A kérdésekkel a másik baj az, hogy nem hagyunk elég időt a megválaszolásra, pedig ha gondolkodási időt kapnának diákjaink, akkor a válaszok hosszabbak, gazdagabbak, kreatívabbak lesznek, ráadásul több gyerek fog válaszolni és többet akarnak majd kérdezni is a tanulók.

A gondolkodási idő nem csak a kérdés elhangzása után kell, hanem a válasz megérkezése után is, hogy legyen ideje a tanárnak átgondolni a választ és értékelni ítélkezés nélkül. A visszajelzés és az elismerés támogatja a bizonytalant, jutalmazza a kockázatvállalót, és értékel minden próbálkozást. Ítélkezés helyett kérjünk fel másokat a reagálásra, gyűjtsünk még más lehetőségeket, ösztönözzük a tanulókat arra, hogy egymástól kérdezzenek.

A jó tanár hangosan gondolkodik, ez által példát mutat a diáknak, a megoldás menetére:

1. Mit is fogok most csinálni/írni/mondani?
2. Mi a problémám, hol találkoztam ehhez hasonlóval?
3. Mit teszek illetve kell tennem? Mit próbálhatnék meg?
4. Ki segíthetne? Mire van szükségem?
5. Mi a következő lépés?
6. Hogyan csinálom/csináltam/fogom csinálni?
7. Van jobb módszer? Mik a lehetőségek?
8. Mire kell emlékeznem?

Ne ijedjünk meg ha egy kérdésre nem tudjuk a választ, hanem csoportosítsuk a kérdéseket aszerint, hogy melyikre tudjuk a választ, melyikre tudjuk valahol megtalálni és melyek azok amik megválaszolhatatlanok? A kérdéseink az idők során továbbgondolásra, utánanézésre késztetnek, ezért időnként érdemes visszatérni rájuk.