http://www.mon.hu/kviz-atmennel-a-tortenelem-erettsegin/2826151

Aki a múltat ismeri, az jobban érti a jelent. Aki a történelmet ismeri, az jobban megérti a regényeket, filmeket, képzőművészeti alkotásokat, és könnyebben tud beszélni olyan témákról amikről a felnőttek.

A tanulásánál érdemes mindazt figyelembe venni, amit általánosságban a tanulásról már írtam. Ezen kívül fontos, hogy a történelmi események mindig egy folyamat eredményeképpen jönnek létre. Ezért el kell tudnunk helyezni az eseményeket az időben (Mi után következett be? Mik voltak a kiváltó tényezői? Mi történt ezután? Mi következett ebből?) Ebben nagy segítségünkre lehetnek a kronológiák. (Kronológia a számegyenesen ábrázolt események sorozata, események időrendi felsorolása) Szintén az időbeli tájékozódást és a jobb megértést segíti az események szinkronja, párhuzamossága (Mi történt ezalatt máshol? És az hogyan hatott az általunk tanulandó eseményre?)

Az eseményeket el kell tudnunk helyezni a térképen is, ahhoz, hogy jobban megértsük. fontos tudni, hogy a vándorlásokat, csatákat, visszavonulásokat mindig úgy kell megmutatni a térképen, hogy honnan hová tartott.

A történelem tanulás fő forrásai: Tankönyvcsalád szöveg, kép, táblázat, forrás és dokumentumgyűjteményei, történelmi atlasz, történelmi témájú szépirodalom, tudományos ismeretterjesztő szépirodalom. (Forrásnak nevezünk minden olyan ránk maradt dolgot, ami segíti a múlt felidézését, rekonstruálását. Ezek közül is kiemelkednek az írott források más néven dokumentumok, melyet két csoportra oszthatsz: feldolgozott és eredeti forrásokra. ) Tanulás közben tegyél fel magadnak olyan kérdéseket és próbáld megválaszolni, hogy

• Ki volt?
• Mikor volt?
• Hol volt?
• Mi történt?
• Kikkel történt? Kik nyertek belőle és kik veszítettek vele?
• Miért történt? Hogyan következtethetünk?

Na és mi van az évszámok megtanulásával? Sokat segíthet, ha elképzeled, hogy mi előtt és mi után volt az adott esemény, ezáltal belőheted hozzávetőlegesen hogy mikor is lehetett. A pontos évszámnál pedig használd a ruhafogast! Vagyis, hogy az egyes számjegyekhez alakjuk szerint egy-egy képet társítasz: 

• 0-tojás
• 1-bot
• 2-hattyú
• 3-madár vagy szív
• 4- vitorla
• 5-nyitott tenyér
• 6- ormány vagy csigaház
• 7-zászló
• 8- homokóra
• 9-héliumos lufi

Ezután egy évszámot elképzelhetsz úgy, hogy a számokból egy történetet találsz ki. Pl. IV. Béla uralkodását kell megtanulni (1235-1270). Képzeld el IV. Bélát jogarral (kormánybottal) a kezében, amint egy hattyú szívét a másik tenyerén egyensúlyoz, miközben megkoronázzák. Majd képzeld el hogy a sírján egy fejfa (bot) van kereszt helyett, és mellette egy hattyú a zászló alatt éppen tojást rak. A történet felidézésével eszedbe fog jutni az évszám is. 

Végül, ha túl száraznak találod, akkor olvass történelmi regényeket, indítsd be a fantáziád és képzeld el az eseményeket, vagy nézd meg valamelyik témához kapcsolódó történelmi filmet (de tudd, hogy ezek a filmek nem dokumentumok, csupán filmek, egy kis történelemmel fűszerezve.) Ha így teszel akár kedvenc tárgyaddá is lehet a történelem, mert jobban megérted általa a téged körülvevő világot.

Forras: http://csepel.info/?p=39948

A tantárgy célja, hogy szóban és írásban jól ki tudd fejezni magad, meg tudd fogalmazni gondolataidat, így jobban tudj kapcsolatot teremteni a környezetedben élőkkel, ugyanakkor megismertessen a hazai és világirodalom remekeivel (kis kultúrát szívj magadba, és lehetőleg élvezd!). Amit olvastál, hallottál azt meg tudod osztani azokkal, akik veled hasonló érdeklődésűek.

Akit érdekel az irodalom, az gazdagabbnak látja a világot, lelkileg boldogabb, kiegyensúlyozottabb ember lesz.

Az irodalom fő összetevői az olvasás, írás, és a beszéd. (Az olvasásról külön már szóltam.)

Az írás a gondolataid lejegyzetelése, megfogalmazása. Lépései az anyaggyűjtés, vázlatkészítés és az egybeszerkesztés, megfogalmazás. Anyaggyűjtés olvasással érhető el, vázlatkészítés például elmetérképpel. A fogalmazásnál próbáld meg visszaadni a vázlat szerkezetét kötőszavak segítségével. Ne feledkezz el a bevezetésről (néhány mondat „bemelegítésképp”), tárgyalásról (bekezdésekre tagolt tartalmi rész), és a zárásról, összegzésről sem (Röviden összefoglalni a lényeget).

A beszéd lehet előadás (kiselőadás, felelet, bemutató, magyarázat…) ez hasonló az írásbeli részhez, csak élőszóban kell bemutatni az összefüggéseket a fogalmak között. Szintén jó ha bevezetéssel (pl. érdeklődést felkeltő kérdés, ismeret közlése) kezded, majd ezt követi a tárgyalás (magyarázat) végül a zárás, összefoglalás.

A másik nehézséget a memoriterek jelentik, vagyis amikor szóról szóra kell megtanulni valamit, például egy verset. Kezd úgy, hogy alaposan elolvasod és megpróbálod megérteni miről van szó. Próbáld meg felfedezni a szerkezetét, formáját, ritmusát. Figyelj a rímekre, és azok pontosságára. Ha az nem pontos a vers elfelejt verssé lenni. Bontsd részekre a verset, és szakaszonként, 2-2 soronként tanuld meg. A hibázásaidra különösen figyelj, és legalább 5-ször mondd el jól mielőtt a következő szakaszra térsz. Készíts magnófelvételt. Próbáld meg felmondani, ha kell, nézz bele a szövegbe, hogy pontos legyél. Időnként tarts kis szünetet, mozogj, egyél-igyál. Lefekvés előtt ismételd át és az iskolában mond az előtted felelőkkel újra és újra.

Végül a kérdésekről már írtam a Kérdezz bátran! cikkemben. Jó ha tudod, hogy nem csak a tanártól, tanulótársadtól lehet kérdezni, hanem a tankönyvtől is. Tegyél fel magadnak kérdéseket, mielőtt olvasni kezdesz (Miről szól ez az anyag? Hova akar kilyukadni? Milyen részekből áll? stb) ezáltal a motivációd és a megértésed is növekedni fog.

Szót kell még ejteni a helyesírásról és a szókincsbővítésről. A helyesírásnál fogd fel úgy a szavakat, mint memoritereket. Tanuld meg pontosan. De hidd el a sok olvasással ez is javulni fog. A szókincsbővítés pedig arról szól, hogy vedd a fáradtságot és tanuld meg azokat a szavakat, fogalmakat, amik újként hatnak rád.

Kép forrása: http://5mp.eu/web.php?a=mahonlap&o=eqdfkr88cc

Az olvasás a tanulás legalapvetőbb eszköze. Általános iskola alsó tagozatában tanuljuk meg az értő olvasást (1.-2. osztály) majd a megfelelő tempójú néma olvasást (3.-4. osztály). A későbbiekben csak használjuk és finomítjuk, gyorsítjuk ezt a képességet. A dinamikus olvasás gondolategységenkénti néma olvasás. Hatékonysága a gyors sebességben és a megértés alaposságában jelenik meg. Tehát mind a kettőt gyakorolni kell.

A hangos olvasáskor az olvasás igazodik a beszéd tempójához, „csendes olvasáskor” bár nem hallható amit olvasunk, de a szájszerveink úgy mozognak (csukott ajkak ellenére) mintha beszélnénk, ezért a tempója megegyezik a hangos olvasáséval. A néma olvasásnál ezzel szemben csak a szavak összképére figyelünk, és úgy fogjuk fel az értelmét, hogy nem mondjuk ki (magunkban sem) a szavakat.

Kísérletekkel igazolták, hogy a gyakorlott olvasó a betűknél nagyobb egységeket képes felfogni ugyanannyi idő alatt, mint egy betűt, vagyis a szöveget nem betűnként olvassuk, hanem szavanként. Az egyszerre befogadható betűk, szavak mennyiségét gyakorlással lehet fokozni. 3-4 összefüggéstelen betű ugyanannyi idő alatt olvasható el, mint 2 összefüggéstelen rövid szó vagy 4 összefüggő rövid szó.

Természetesen az olvasás tempóját hozzá kell igazítani a szöveghez, olyan gyorsan szabad csak olvasni, hogy meg is értsük, amint olvasunk! Éppen ezért egy olyan könyvet olvasva, amihez értünk sokkal nagyobb sebességre számíthatunk, mint egy általunk ismeretlen szövegben. Ennek az az egyik oka, hogy a szövegkörnyezet sokat segít. A másik oka, az, hogy teljesen ismeretlen szavakat kénytelenek vagyunk betűnként kiolvasni. Ugyanakkor azt is jelenti ez, hogy az, aki szavakat olvas ránézésre, az a sajtóhibákat sokkal kevésbé veszi észre.

Felsőoktatásban tanulókkal végzett kísérelt azt mutatta, hogy képesek vagyunk 6 órán keresztül úgy olvasni, hogy nem fárad el a szemünk, és nem csökken sem az olvasási sebesség, sem az olvasottak megértése. Ezt tovább fokozhatjuk azzal, ha a könyv érdekel, illetve időnként megállunk és összefoglaljuk, hogy mit is olvastunk.

Az olvasás sebesség meghatározza, hogy egy odapillantással (fixációval) mennyi információt, szót vagyunk képesek befogadni, egy sorra hány fixáció jut, valamint, hogy hányszor kell visszanéznünk (regresszió), hogy valamilyen bizonytalanságot tisztázni tudjunk.

Egy átlagos olvasó percenként 150-250 szót olvas el. Ennek kettő-négyszeressére is képes lenne, megfelelő gyakorlattal. Ezt a sebességet növelhetjük perifériás látás gyakorlattal, illetve fixációszélességet növelő gyakorlattal. Az olvasottak megértését fejleszti a jelkereső (amikor egy hosszabb szövegben bizonyos betűkombinációkat keresünk és annak számát írjuk fel) és hibakereső (amikor egy szövegben helyesírási hibákat kutatjuk fel) gyakorlatok, valamint a szinonimakeresés és szókincsbővítés (idegen eredetű szavak tanulása, szavak értelmének tisztázása, új fogalmak kialakítása). Az ilyen gyakorlatokra 3-5 perecet szánjunk naponta legfeljebb kétszer (délelőtt és délután).

A dinamikus olvasás 5 alapkészsége Oroszlány Péter szerint:

1. szabálya: "az a szándék, hogy gyorsabban olvassunk, növeli az olvasás sebességét"
2. szabálya: "Az olvasásra, tanulásra rá kell hangolódni, gondolatban és fizikailag és elő kell rá készülni."
3. szabálya: "teljes szellemi jelenlétet igényel"
4. szabálya: "megfelelően gyors szemműködés, sajátos olvasási technika is szükséges" hozzá
5. szabálya: "kitartóan kell gyakorolni, és a tanultakat alkalmazni kell az olvasás, a tanulás és a szellemi tevékenység során"

Az olvasási készségek fejlesztésére az alábbi helyeken találhatsz feladatokat:

http://logopedia.reblog.hu/140jatek

http://logopedia.reblog.hu/cimke/fix%C3%A1ci%C3%B3sz%C3%A9less%C3%A9g

http://logopedia.reblog.hu/cimke/olvas%C3%A1sfejleszt%C3%A9s

 https://sites.google.com/site/kritikusolvasas/

illetve Oroszlány Péter: Tanári kézikönyv a tanulás tanításához című könyvében.

Kép forrása: https://www.eltero.hu/news_tag/tanulas/

Az olvasással kezdem, mert a tudás nagy része könyvekből, olvasás által jut el hozzánk.

Ha nem szeretsz olvasni, és nem is tudsz, mert nem ismered a betűket, nem tudsz összevonni betűket és nem érted a mondatokat, szövegeket, akkor sürgősen tanulj meg, ebben segítségedre lehet egy fejlesztőpedagógus, vagy a tanító nénid. De ebben az esetben nem hiszem, hogy idáig eljutottál az olvasásban.

Ha nem szeretsz olvasni, mert lassan, nehézkesen megy, és sok hibával olvasol, akkor azt javaslom, hogy olvass olyan könyvet, ami érdekel, és aminek a szókincse ismerős. Ha sokat olvasol, hidd, el egyre könnyebben és gyorsabban fog menni. Kezdő könyvnek javaslom elemiben (1-4 osztályban) a 7+ jelölésű könyveket, melyeknek fő jellemzője, hogy nagy betűkkel, nagy sorközzel és sok képpel készült. (Pl. lányoknak a Titkos királyság c. sorozat, Fiúknak a Csodakunyhó sorozat. Később a Geronimo Stilton könyvek között is találsz neked tetsző és alkalmas könyveket, de abban - kezdetben, - nehézséget fog okozni a sok különleges betűtípus). Ha nagyobb vagy akkor javasolhatom pl. a Harry Pottert (na nem a filmet hanem a könyvet) vagy Leiner Laura: Szent Johanna gimi sorozatát. Ha szeretsz olvasni, akkor arra biztatlak, hogy olvass minél többet, esetleg tanuld meg a dinamikus olvasást (egyfajta gyorsolvasás).

Ha szeretsz olvasni, és tudsz is, akkor javaslom ismerkedj meg a dinamikus olvasással és annak egy ágával a gyorsolvasással, villámolvasással. Dinamikus olvasás lényege, hogy először átfutod miről is van szó. Ilyenkor a tartalomjegyzéket, fő címeket, lényeges kiemeléseket, képeket, táblázatokat nézed meg először, majd néma olvasással (minél gyorsabb pásztázással – erre vannak módszerek) átfutod a lényeges szakaszt. Fusd át az előző és a következő leckét is, hogy lásd hova illik be az adott ismeret. Így feltérképezheted, hogy miről is lesz szó az adott tananyagban. Második lépésként olvasd el figyelmesen az adott leckét, és jegyzetelj, meg-megállva egy-egy bekezdés, szakasz után (pl. elmetérképpel), és foglald össze (lehetőleg hangosan, a saját szavaiddal) hogy miről volt szó. Ilyenkor nem kell, gyorsan olvass, és magadban vagy hangosan kimondhatod a szavakat. Végül fusd át újra az egészet, nézd meg az elmetérképedet, jegyzetedet és próbáld meg felmondani a leckét. Ezáltal sokkal hatékonyabban tanulsz.

A dinamikus olvasáshoz részletesebb leírást találsz Oroszlány Péter Tanári kézikönyv a tanulás tanításához című könyvében. és még sok könyv foglalkozik a gyorsolvasás, villámolvasás témával.