Kép forrása: http://5mp.eu/web.php?a=mahonlap&o=eqdfkr88cc
Az olvasás a tanulás legalapvetőbb eszköze. Általános iskola alsó tagozatában tanuljuk meg az értő olvasást (1.-2. osztály) majd a megfelelő tempójú néma olvasást (3.-4. osztály). A későbbiekben csak használjuk és finomítjuk, gyorsítjuk ezt a képességet. A dinamikus olvasás gondolategységenkénti néma olvasás. Hatékonysága a gyors sebességben és a megértés alaposságában jelenik meg. Tehát mind a kettőt gyakorolni kell.
A hangos olvasáskor az olvasás igazodik a beszéd tempójához, „csendes olvasáskor” bár nem hallható amit olvasunk, de a szájszerveink úgy mozognak (csukott ajkak ellenére) mintha beszélnénk, ezért a tempója megegyezik a hangos olvasáséval. A néma olvasásnál ezzel szemben csak a szavak összképére figyelünk, és úgy fogjuk fel az értelmét, hogy nem mondjuk ki (magunkban sem) a szavakat.
Kísérletekkel igazolták, hogy a gyakorlott olvasó a betűknél nagyobb egységeket képes felfogni ugyanannyi idő alatt, mint egy betűt, vagyis a szöveget nem betűnként olvassuk, hanem szavanként. Az egyszerre befogadható betűk, szavak mennyiségét gyakorlással lehet fokozni. 3-4 összefüggéstelen betű ugyanannyi idő alatt olvasható el, mint 2 összefüggéstelen rövid szó vagy 4 összefüggő rövid szó.
Természetesen az olvasás tempóját hozzá kell igazítani a szöveghez, olyan gyorsan szabad csak olvasni, hogy meg is értsük, amint olvasunk! Éppen ezért egy olyan könyvet olvasva, amihez értünk sokkal nagyobb sebességre számíthatunk, mint egy általunk ismeretlen szövegben. Ennek az az egyik oka, hogy a szövegkörnyezet sokat segít. A másik oka, az, hogy teljesen ismeretlen szavakat kénytelenek vagyunk betűnként kiolvasni. Ugyanakkor azt is jelenti ez, hogy az, aki szavakat olvas ránézésre, az a sajtóhibákat sokkal kevésbé veszi észre.
Felsőoktatásban tanulókkal végzett kísérelt azt mutatta, hogy képesek vagyunk 6 órán keresztül úgy olvasni, hogy nem fárad el a szemünk, és nem csökken sem az olvasási sebesség, sem az olvasottak megértése. Ezt tovább fokozhatjuk azzal, ha a könyv érdekel, illetve időnként megállunk és összefoglaljuk, hogy mit is olvastunk.
Az olvasás sebesség meghatározza, hogy egy odapillantással (fixációval) mennyi információt, szót vagyunk képesek befogadni, egy sorra hány fixáció jut, valamint, hogy hányszor kell visszanéznünk (regresszió), hogy valamilyen bizonytalanságot tisztázni tudjunk.
Egy átlagos olvasó percenként 150-250 szót olvas el. Ennek kettő-négyszeressére is képes lenne, megfelelő gyakorlattal. Ezt a sebességet növelhetjük perifériás látás gyakorlattal, illetve fixációszélességet növelő gyakorlattal. Az olvasottak megértését fejleszti a jelkereső (amikor egy hosszabb szövegben bizonyos betűkombinációkat keresünk és annak számát írjuk fel) és hibakereső (amikor egy szövegben helyesírási hibákat kutatjuk fel) gyakorlatok, valamint a szinonimakeresés és szókincsbővítés (idegen eredetű szavak tanulása, szavak értelmének tisztázása, új fogalmak kialakítása). Az ilyen gyakorlatokra 3-5 perecet szánjunk naponta legfeljebb kétszer (délelőtt és délután).
A dinamikus olvasás 5 alapkészsége Oroszlány Péter szerint:
- szabálya: "az a szándék, hogy gyorsabban olvassunk, növeli az olvasás sebességét"
- szabálya: "Az olvasásra, tanulásra rá kell hangolódni, gondolatban és fizikailag és elő kell rá készülni."
- szabálya: "teljes szellemi jelenlétet igényel"
- szabálya: "megfelelően gyors szemműködés, sajátos olvasási technika is szükséges" hozzá
- szabálya: "kitartóan kell gyakorolni, és a tanultakat alkalmazni kell az olvasás, a tanulás és a szellemi tevékenység során"
Az olvasási készségek fejlesztésére az alábbi helyeken találhatsz feladatokat:
http://logopedia.reblog.hu/140jatek
http://logopedia.reblog.hu/cimke/fix%C3%A1ci%C3%B3sz%C3%A9less%C3%A9g
http://logopedia.reblog.hu/cimke/olvas%C3%A1sfejleszt%C3%A9s
https://sites.google.com/site/kritikusolvasas/
illetve Oroszlány Péter: Tanári kézikönyv a tanulás tanításához című könyvében.
