Alma mother

Alma mother

FLOW

2017. május 26. - zenkoe

flow.jpg

A flow angolul áramlatot jelent, de ezt a szót nem szokás lefordítani mikor a flow élményről beszélünk.

A flow élményt Csíkszentmihályi Mihály Amerikában élő magyar származású pszichológus írta le. Arra kereste a választ, hogy mitől lesz valami örömteli, mi okozza az öröm érzését az emberekben. Arra jutott, hogy ez nem más mint a flow élmény. A flow vagy tökéletes élmény attól tökéletes, hogy önmagában örömteli. Aki gyakran él át flow élményt az erősnek, aktívnak, kreatívnak, motiváltnak, elégedettnek, boldognak érzi magát. Ahhoz, hogy valaki flow élményt éljen át, meg kell tanulnia felismerni cselekvési lehetőségeit, reális célokat kitűzni valamint képességeit fejleszteni.

Milyen a flow élményt előidéző feladat?

  • adott, jól meghatározott cél felé irányul (a cél külső cél, tehát nem lehet öncélú). ez a cél reálisan legyen megvalósítható (ha kell, bontsd kisebb részcélokra, amik megvalósíthatók)
  • belsőleg motivál
  • cselekvésre ösztönöz, mely a tőled telhető lehető legjobbat, legtöbbet várja el
  • jól ismert, világos, jártasságot igénylő szabályok határozzák meg
  • gyors, pontos visszajelzést ad a teljesítményedről
  • irányíthatóvá teszi számodra a cselekvést
  • komoly koncentrációt igényel, ezért az időérzék, térérzék eltűnik, más dologra nem gondolsz közben, nem jut idő az aggódásra, hétköznapi problémákra. Csak az élhet át flow-t aki figyelmét képes akaratlagosan a feladatra irányítani. (Önmagában a gondolataink ha magára hagyjuk kaotikusak, negatívak, ezért hajlamosak vagyunk pótcselekvésként lekötni a figyelmünket pl. tévénézéssel, ami nem fejleszt, ezért nem is okoz flow élményt)
  • lehetővé teszi a felfedezés örömét, kreativitás érzését
  • eltűnik benne az ÉN tudat, mégis a személyiség benne megváltozik, átalakul, fejlődik, összetettebbé, komplexebbé válik.

 

A flow élményt nyújtó feladat kihívás elé kell, hogy állítson, (nem lehet unalmas), de a kihívás nem lehet túl nagy, mert akkor szorongást idéz elő. Ezért ha unod magad a feladat közben és a flow-ba akarsz kerülni, akkor növelned kell a feladatok nehézségét, ha szorongsz, aggodalmaskodsz, hogy nem tudsz teljesíteni, akkor tanulással növelned kell a készségeid szintjét. A FLOW élményt gátolja a túlzott aggodalom. Ha attól tartasz, hogy rossz benyomást keltesz, helytelen dolgot csinálsz, vagy nincs meg a létfenntartáshoz alapvető szükségleted (étel, ital, alvás, stb…) akkor folyamatosan kizárod magad az örömből. Szintén károsan hat,ha mindent csak a saját szemszögedből vizsgálsz, saját magadra vonatkoztatva nézel, értelmezel. Ilyenkor az energiáidat arra használod, hogy a jelenlegi célkitűzéseidet beteljesítsd, nem pedig arra, hogy újakat keress.

 

A tökéletes élményt elősegítő család olyan ami

  • harmonikus (a családtagok viselkedése összhangban van egymással, a környezet rendezett, a szabályok egyértelműek)
  • világos határokat, elvárásokat szab a szüleid részéről feléd, ezáltal a célok jól ismertek
  • egyértelmű a visszacsatolás (jól csinálod-e amit teszel?)
  • támogató (középpontban érzed magad, azaz szüleidet érdekli, hogy éppen most mit csinálsz, mik a konkrét érzéseid, tapasztalataid; észreveszik ha problémád van, akkor is ha nem említed nekik; hoznak neked kedvező döntést...)
  • választási lehetőséged van (elfogadod a szabályokat vagy megszeged és viseled annak következményeit)
  • biztonságos családi háttér, azaz bízhatsz abban, hogy szüleid melléd állnak, segítenek, ellátnak a szükséges dolgokkal, stb...
  • lehetőségeket biztosít a számodra, hogy egyre összetettebb dolgokat végezhess.
  • erőt próbáló (támogatja az egyéni kezdeményezéseket, elfogadja a versenyszellemet)
  • a család differenciált, azaz mindenkinek megvan az egyéni célja, feladata, képessége
  • a család integrált, vagyis ami valakivel megtörténik az mindenki számára fontos (együtt sírtok és együtt nevettek)
  • megfelelő kommunikációval törekedtek arra, hogy a konfliktusok ne nőhessenek addig, míg a kapcsolat szétesik.

 A FLOW önmagában kevés ahhoz hogy fejlődést idézzen elő. Kell, hogy egyszerre legyen egy feladat komplex és tökéletes-élményt nyújtó.

A komplex feladatok mindig egyszerre integráltak és differenciáltak. Az integrált feladat azt jelenti, hogy együttműködést igényel, általánosít, harmóniára törekszik míg a differenciált feladat azt jelenti, hogy egyéni jellemzőket (specifikumokat) mutat, új részleteket tár fel. Az önmagában élményt nyújtó feladatok (mint pl a művészetek: rajz, zene) a benne levő öröm miatt élvezetesek, de mivel nincs meghatározva hogy mi a jó, merre menj, merre fejlődj ezért hamar elveszti érdekességét, nem ad elég kitartást ahhoz, hogy életre való célként tűzd ki magad elé. Ezzel szemben azok a feladatok amik komplexek de nem nyújtanak flow-élményt (pl. természettudományok, matematika) könnyen nehéz kötelességgé válnak.

A művészeti tárgyaknál egy jó mentor, tanár új technikákat, új kihívásokat állít eléd, mely egy kicsit meghaladja a jelenlegi képességeidet, de a kihívás némi gyakorlással, tanulással teljesíthető. 

A természettudományos tárgyak esetén szintén sokat segíthet, ha a tanár, mentor, szakkönyv úgy vezeti be az új jelenséget, ismeretet, hogy AHA élményt biztosít, azaz hagyja hogy te magad jöjj rá az új jelenségre, törvényszerűségre. (pl. te döbbensz rá hogy minden tárgy lefele esik, és ez nem azért van mert Newton megmondta, hanem Newton is azt mondta amire te magad is rájöttél...)

Mindkét esetben hasznos lehet a történelem, életrajz amikor olyan tudósokról hallhatunk akik élvezték munkájukat vagy olyan művészekről akik küzdelmes, fegyelmezett, kitartó munkával jutottak el a célig. A történelem a művészet és a tudomány integrációja szempontjából is jó, mert az ó- és  középkorban sokszor a technikai vívmányok egyúttal művészeti értékkel is bírtak. 

 

 Ajánlott irodalom:

Csíkszentmihályi Mihály: Flow

Csíkszentmihályi Mihály: A fejlődés útjai

 

Tehetséges lehetsz!

mozart.jpg

Kép felírata: Mit csnált Mozart amikor annyi idős volt mint te?

Kép forrása: http://www.classicfm.com/composers/mozart/what-was-mozart-doing-at-your-age/#2YHJGT4uKUScXEbB.97

„A motivációt tekintve fontosnak gondoljuk, hogy az emberek azzal foglalkoznak szívesen, ami számukra élvezetes, és azt élvezik, amit jól tudnak csinálni.”

Csíkszentmihályi Mihály. Tehetséges gyerekek

Mi kell ahhoz, hogy tehetséges legyél?

  1. Veled született adottságok, talentumok, amiket fejleszthetsz, tanulással és gyakorlással. Fontos, hogy kreativitásod arra irányuljon, hogy képességeidet minél jobban kihasználd, élvezd az erődet próbáló feladatokat, és a vele járó munkát, ami miatt élvezed ha egyre nagyobb és részletesebb tudással rendelkezel, egyre jobb a témához a hozzáértésed.
  2. Motiváció. Mozgatórugóját igazából nem ismerjük, viszont jelentősége nagyon fontos. Ettől függ, hogy mennyi időt és energiát fordítasz a tehetséged kibontakoztatására. Jó motiváló tényező lehet például egy könyv, kísérlet vagy tanár, ami felkelti érdeklődésed. Ha van motivációd, akkor szívesen foglalkozol olyasmivel ami fejleszti tehetséged, szívesen gyakorolsz, mert önmagában örömöt, flow élményt nyújt és szívesen tanulsz új dolgokat tehetséged kibontakoztatására. Ha nincs motivációd hiába van tehetséged mert elkallódik. A motiváció nem elegendő akkor, ha az anyagi illetve érzelmi háttér lelki energiád nagy részét lekötik (például bulizás, kenyérkereset), ugyanis egyszerre csak egy kulcsfontosságú dologra tudunk koncentrálni. Ilyen hátráltató tényező a túl sok családi konfliktus, a túl sok tiltás, az, ha úgy érezzed nem törődnek veled, vagy ha hétköznapi életben nem szoktatnak absztrakt gondolkozáshoz. Szintén hátráltató tényező, ha nincs tehetségednek társadalmi elismertsége: nem fizetik meg, nincsenek díjak, ösztöndíjak, pályázati lehetőségek, jutalmak, nem népszerű, nincs megbecsülve, vagy nincsenek megfelelő kapcsolataid a tudásod támogatásához (mecénás, pártfogó, mentor).
  3. Önfegyelem: Jobban összpontosítsd a figyelmedet (jobban koncentrálj) a kitűzött célra (tehetséged fejlesztésére), ezért jobban beoszd lelki energiáidat és idődet, és több energiát fektess a tanulásba. Olyan szokásokat célszerű kialakítanod, amik támogatnak, ilyen például a kitartás, precizitás, érdeklődés, vagy jó tanulási szokások.
  4. Elvárások: egyrészt ide tartozik az, hogy meg kell tanulni a „szaknyelvet” (legyen az gyakorlati mozdulatsor vagy elméleti leírás), másrészt a működéshez szükséges feltételek megteremtése is ide sorolható (például az anyagi feltételek, munkaköri környezet kialakítása.
  5. Flow élmény: amikor önmagáért a tevékenység öröméért érdemes valamit csinálnod. Ilyenkor nem érzed az idő múlását, nem érzel fáradtságot, csak a tevékenységre koncentrálsz, a világ megszűnik körülötted. Ehhez az kell, hogy világos legyen a tevékenységed célja és azonnali valamint egyértelmű a visszacsatolás. Fontos a fejlődésed szempontjából az is, hogy egyre nehezebb (hogy ne legyen unalmas) de nem túl nehéz (hogy ne okozzon szorongást, ne add fel idő előtt) feladatokra vágyjál, és ehhez egyre ügyesebbé, okosabbá, alkalmasabbá lenni törekedj.

Mindez nem elérhetetlen, ha jól, ismered a képességeidet és lehetőségeidet, benned van a vágy, és kitartás hogy valaki legyél, és céljaid reálisak.

A tehetséges serdülők tulajdonságai:

  1. A környezeted felismeri időben és elismeri az adott szakterületen a kimagasló képességeid és hasznosnak tartják.
  2. Kemény munkára vagy képes.
  3. Az új tapasztalatok megszerzésére nyitott vagy.
  4. Az érdeklődésed ébren tartására és kiterjesztésére képes vagy.
  5. Nem számít hogy lány vagy-e vagy fiú, de szexuális magatartásod kortársaidnál konzervatívabb, ezért a kamaszkori viharos változások kevésbé befolyásolnak.
  6. Hatékony életszokásokat alakítottál k:, az átlagosnál több időt töltesz egyedül vagy a családoddal, kevesebb időt szánsz a társasági életre; a figyelmed takarékosan használod, és több időt szánsz a tehetséged fejlesztésére.
  7. Hasznos tevékenységek közben jobb lelkiállapotban érzed magad, és az iskolában is jobban teljesítesz.
  8. Azok a tanárok vannak nagy hatással rád, akik az autotelikus családhoz hasonlóan támogatók, és ugyanakkor a tanítványaikat új ismeretek befogadására és fejlődésre ösztönzik.
  9. Képes vagy belefeledkezni a tevékenységbe, amit belső motiváció hajt.
  10. Képes vagy a tevékenység pillanatnyi élvezetére és a távlati célok szem előtt tartására is. 
  11. Ha tevékenységed során átélsz flow élményt akkor az jelentősen ösztönözhet a későbbiekben a folytatásra. 

Csak biztatni tudlak, hogy keresd meg mi a te erősséged és aknázd ki lehetőleg minél jobban. Boldogabb leszel mind te mind a veled kapcsolatban levő emberek. Sok minden csak a te hozzáállásodon múlik. 

Láss, ne csak nézz!

 

 illuzio.jpg

Kép forrása: http://optikaicsalodasok.blog.hu/2009/08/31/vonalak_illuzio

Aki néz az nincs tudatában annak amit lát, nem emlékszik rá, nem dolgozza fel a bejövő információt. Ezzel szemben aki LÁT az tudatosítja a megfigyelését. A látás nem megy magától, tanult tulajdonság, akarattal, erőfeszítéssel és gyakorlattal sajátítható el. Mivel a látás nem egyenlő a csupán érzékszerveinkre hagyatkozással, a tudatos figyeléssel elkerülhetjük az érzéki csalódásokat, megy leginkább az agymunka megspórolásából adódik. A „LÁTÓ” ember jó észlelési képességgel rendelkezik, és jól emlékszik a megfigyeléseire. Vannak automatikus, ösztönös észleléseink, amik nem kerülnek fáradtságba. (erős hang, erős fény, kontrasztos háttér-előtér, feltűnő változás, mozgás) Ezt nevezzük „tájékozódási reflex”-nek. A jó észlelés nem hagyatkozik csupán a tájékozódási reflexre, hanem gyorsan észreveszi a jelentéktelen változásokat is, jelentéktelennek tűnő különbségeket (amennyiben az lényeges), valamint sokkal részletgazdagabb, precízebb (pontosabb), több részletet vesz észre, elemez. Ez nem csupán a látásra, hanem a többi érzékszerveinkre is igaz.

Nézzük meg mi kell a jó észleléshez! 

  1. Ne csupán az írott és beszélt forrásokra hagyatkozzunk, hanem a többi érzékszervünkkel is fogadjuk be az információt! Érzékeléseink: látás, hallás, ízlelés, szaglás, nyomás-érzés, izomfeszültség érzése, tapintás, hideg meleg érzet, egyensúlyérzék stb…
  2. Jó szelektálás: szükségleteinkből indulunk ki, érdeklődési területünk befolyásolja, tervezett és irányított megfigyeléseinkkel érhetjük el.
  3. Mivel a korábban szerzett ismereteink befolyásolják, a jó észleléshez szükséges, hogy ismereteinket bővítsük, megfigyeléseink előtt kérdéseket tegyünk fel magunknak.
  4. Fejlesztés: gyakorlással!

 

Jó észlelés fejlesztése:

  1. Elsősorban a számunkra jelentős területekre koncentráljunk: szakmai, esztétikai és emberi kapcsolataink területére.
  2. Bővítsük, pontosítsuk (elméleti és gyakorlati!) ismereteinket. Azt érzékeljük, amit ismerünk. Mindezt tanulás előtt és közben is végezzük el.
  3. a megfigyelt jelenségeket mondjuk, magyarázzuk el másoknak is. Ez segíti az emlékezést, azáltal hogy rákényszerít minket az elemzésre, osztályozásra, összehasonlításra.
  4. sajátítsuk el a tervszerű észlelést: részletekre, tudatos nem véletlenszerű figyelést. Jelentősen segítheti a részekre, darabkákra bontás.
  5. ellenőrzés: az előítéleteink nem befolyásolták-e észlelésünk pontosságát? Nem-e csak azt vettük észre amit látni, hallani akartunk? (Vagy rosszabb passzív esetben mások akartattak velünk?) Nem lettünk-e manipuláció áldozatai?
  6. gyakorlás:
    1. rövid ideig megfigyelt dolgok minél részletesebb leírása
    2. hasonló tárgyak, jelenségek gyors összehasonlítása (különbségkeresés, azonosságkeresés)
    3. háttérből nehezen kivehető tárgyak gyors észrevevése (rejtett képek, háttérzajból számunkra fontos szavak kiszűrése – pl. meseolvasásnál ha „király” szót hallunk koppintsunk, tapsoljunk,  - zsákba macska- tapintással kitalálni mi van a zsákban, hátunkra rajzolt képek, betűk kitalálása, csukott szemmel, összecsipeszelt orral vagy csak szagolva találjuk ki, mit akarnak megetetni velünk. egyensúlyozó gyakorlatok.) Néhány telefonra ingyen feltehető app: Hidden objects (rejtett képek), Hidden difference (különbségkereső) a SecretBbuilders - től

Passzív és aktív tanulás

tanulasi_piramis.jpg

 kép forrása:

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_tanulasmodszertan/tananyag/JEGYZET-05-1.2._A_tanulas__mint_informac.scorml

 

A tanuláshoz kétféleképpen állhatunk hozzá: aktívan és passzívan.

Passzív tanulás

Passzív szó jelentése : tétlen, nem vesz részt, közömbös, nem cselekszik (eltűr, elvisel), veszteséges (nem értékes, hasznot nem hajt, tönkrement), lényeges munkát nem végző.

Az ilyen tanulás

  • lassú (gondolataink elkalandoznak, figyelmünk lankad, nem merülünk el a tananyagban.),
  • felületes  (újra és újra visszatérünk az olvasott szövegre, elveszítjük az előadás, tananyag fonalát.)
  • mástól várja hogy elvégzi a munkát (úgy gondoljuk a tanár tanítja meg nekünk, az előadó kelti fel érdeklődésünket stb.)

 

Aktív (cselekvő) tanulás:

Hasznosabb, szórakoztatóbb, kielégítőbb, eredményesebb a passzív tanulásnál.

Figyeljük meg a tanulási piramist! (cikk képe) Látható, hogy a cselevéssel és magyarázattal egybekötött tanulás a leghatékonyabb.

Hogyan tanuljunk aktívan?

  1. Gondoljunk vissza mit hallottunk, láttunk, tapasztaltunk a témáról korábban (órán, munkahelyen, másoktól…), és foglaljuk össze magunknak. (Szánjunk erre időt!)
  2. Fogalmazzunk meg kérdéseket a témával kapcsolatban:
    1. olvasás, előadás, megfigyelés előtt, közben és utána is!
    2. kérdőszavak: mi? mit? mikor? mivel? hogyan? ki/mi által? hol? miért? mennyi? mennyiért?
    3. kérdések megfogalmazásában segíthet a címek, alcímek kérdéssé alakítása is, szavak jelentésének keresése, tisztázása
    4. váljon szokássá, rutinná!
  3. az olvasás, megfigyelés, előadás hallgatása ha az 1.-2. pontot betartjuk jóformán saját tudásunk ellenőrzésévé válik. (Jól gondoltam?)
  4. Rövid egységekre bontsuk a tananyagot!
  5. egységenként (és végül az egészre nézve is) vonjuk le a következtetéseinket, összegezzük a tapasztalatainkat és ismételjük, mondjuk el saját szavainkkal másoknak. (az új információk bejövetele közben is folyamatosan végezzük) Ez nem könnyű, de gyakorlással megtanulható.
  6. Merre tovább? Miről szól a folytatása az előadásnak, könyvnek, munkafolyamatnak? (kiegészít, magyaráz, ismétel vagy új gondolatokat/dolgokat/folyamatokat vezet be?)
  7. Bevésés, azaz tanuljuk meg a látott, hallott, feldolgozott információt. Szintén rövid egységenként végezzük!
  8. foglaljuk össze, a tanultakat, ismételjük át.
  9. az ismétlést végezzük el másnap, következő héten, 1 hónap múlva és mikor szükségünk lesz rá. Így rövid távú memóriánkból áthelyezzük a hosszú távú memóriába és frissen tarthatjuk az ismereteinket.
süti beállítások módosítása