1. Önismeret: Ismerd meg a képességeidet és adottságaidat. A feladatot bontsd úgy részekre, hogy mindig csak egy kicsit legyen nehezebb, mint az előző rész, ugyanis a tanulás akkor hatékony, ha mindig csak egy kicsit több koncentrációt és erőfeszítést igényel, mint amire képes vagy. A könnyen menő dolgok nem fejlesztenek. A hatékony tanulás sikerélményekkel gazdagít. Ha kudarc ér, akkor először magadban keresd a hibát és csak azután a körülményekben.
2. Önbizalom: A sikerélmények erősítik, a sorozatos kudarc viszont gyengíti. Fontos, hogy megtanuljuk a kudarcot elviselni. Akkor ér kudarc, ha képességeinket jóval meghaladja a feladat nehézsége. A kudarc elkerülése érdekében bontsuk apróbb, már megoldható feladatra a problémát. Minden sikeres megküzdés erősíti az önbizalmat!
3. Kíváncsiság: a spontán (nem tudatos) tanulás a kíváncsiságban gyökerezik. Amire kíváncsiak vagyunk azt hamarabb megtanuljuk. Amit nem ismerünk arra nem vagyunk kíváncsiak. Élesszük hát fel magunkban a kíváncsiságot azáltal, hogy nyitott szemmel járunk, hozzáolvasunk, tanulmányozzuk, kérdéseket teszünk fel (Miért jó ez nekem? Mit jelent ez? Hogyan vonatkozik rám? stb.) Törekedjünk arra, hogy minden elénk kerülő dologra kíváncsian tekintsünk. Új feladatokban keressük az érdekes részeket, majd azokból kiindulva mélyedjünk el egyre jobban az új ismeretben. A kíváncsiság ellentéte az unalom, ami fáradtság érzését kelti, álmosít és ingerlékennyé tesz. Győzzük le az unalmat a kíváncsiság segítségével!
4. Tudásvágy: az érdeklődési kör felnőttkorig gyakran változik, alakul. Ez nem baj. Fontos, hogy minden elénk kerülő dologra kíváncsisággal tekintsünk, meg akarjuk ismerni. Így érdekesebb lesz számunkra a világ. Ha még nincs meg bennünk ez a megismerési vágy akkor törekedjünk annak kialakítására. Ha megvan, akkor maga az a tény, hogy tanulhatunk fog számunkra örömöt okozni.
5. Célok: az akarattal együtt a szándékos tanulást segítik elő. Ilyenkor valamilyen cél érdekében tanulunk. Ez a másodlagos motiváció kevésbé hatékony annál mikor a tanulás öröme motivál, de működik. Tehát ha nem okoz önmagában örömöt a tanulás, akkor keressünk olyan célt amiért érdemes az egyébként kellemetlen, unalmas munkát is elvégezni. A célok kitűzésénél vedd figyelembe, hogy a túl távoli célok könnyen elérhetetlenné válnak, ezért részekre kell bontani és a részcélokra kell határidőt szabni. Nem árt ha a részcélok elérését jutalmazzuk valamivel (pl addig nem vacsorázom míg el nem olvastam egy fejezetet a háziolvasmányból). Ez segít koncentrálni, fejleszti az önkontrollt és akaraterőt és rászoktat arra hogy „előbb a munka utána a pihenés”.
6. Akarat: ez a képesség kell ahhoz, hogy a külső vagy belső akadályokba ütköző dolgokat megcsináljuk azért, hogy elérjünk egy kitűzött célt. Nem velünk született tulajdonság, hanem ki kell fejleszteni. Csak az tud igazán akarni, aki képes a figyelmét teljes egészében odairányítani az adott feladatra. Azzal fejleszthető, ha időnként a nem-szeretem-dolgokat is elvégzünk tiltakozás vagy zokszó nélkül. Az akaratot edzi a türelem fejlesztése is. Az akaratra a legnagyobb szükség munkánk kezdetekor van. Ha belejövünk a feladatba, akkor figyelmünk önkéntelenné is válhat és már nincs szükség az akaratra.

Ajánlott irodalom: Oroszlány Péter: Tanári kézikönyv a tanulás tanításához