Kishitűség az, ha nem vagyunk jó véleménnyel magunkról, nem bízunk képességeinkben, nem hiszünk abban, hogy sikeresek lehetünk. Aki önbizalommal rendelkezik, az bár nem nyújt minden területen maximumot, de ismeri a határait, erősségeit és gyengeségeit és ezeken próbál úgy változtatni, hogy sikeresebb legyen.

Az önbizalom kialakulása gyermekkorban kezdődik, de később is fejleszthető. Az énképünket ugyanis a környezetünkben élő (számunkra legfontosabb) személyek rólunk alkotott véleménye alapvetően meghatározza. Ezért nagyon fontos, hogy a szülő, barát, pedagógus, rokonok biztassanak, és emeljék ki a jó tulajdonságainkat.

Az önbizalmat erősítő tényezők az önismeret, a biztonság, a kapcsolataink valamint a képességeinkből fakadó sikerbe vetett hitünk.

Az önismeret hosszú évek során folyamatosan alakul ki, és változik. A társas kapcsolatok és élettapasztalatok erősítik vagy gyengítik meg. Ezért kell a sok biztatás, és az olyan dicséret, mely kiemeli mit tett az illető jól. A biztonságérzet az elfogadásból fakad. Ha érezzük hogy szeretnek és számíthatunk másokra (főként szüleinkre, barátainkra, tanárainkra, hozzánk közel álló emberekre, Istenre)  mert időt szánnak ránk, segítenek, biztatnak, ha a világ kiszámítható, a szabályok következetesek és egyértelműek akkor bizodalmunk megerősödik. Ellenben akit nem fogadnak el annak csorbul az önbizalma. Az udvarias, nagylelkű, segítőkész, másokra gondoló és másokat tisztelő magatartás, az erőszakmentes kommunikáció kedvessé tesz mások szemében, és ennek visszajelzése szintén önbizalmat erősítő tényező. Az önbizalmat erősíti az is, ha feladatokat kapunk (vagy adunk gyerekünknek) és nem hagynak magunkra, ha elakadunk, hanem segítenek. Ilyenkor tapasztaljuk mi mindennel meg bírunk birkózni.

Kép forrása: http://www.psamk.sulinet.hu/ovimunkakoz.html

Nemrég  voltam Sindelar-Zsolnai 1 tanfolyamon. A módszertan arra irányul, hogy a nagycsoportos gyerekek részképességeit felmérje és szükség esetén irányított gyakorlatokkal fejlessze azokat, hogy a tanévkezdés ne okozzon problémát.

Milyen részképességeket  vizsgál?

• Vizuális (képi) és auditív (hangi) figyelem tartóssága,
• Képi észlelés, beszéd és hallás észlelés, tér és testséma észlelése
• A képi és hang alapú információk összekapcsolása (képből hang, hangból kép), kódolása
• Emlékezet: képi, beszélt-hallott nyelvi, és szeriális, azaz sorrendiséget is feltételező emlékezet
• Beszédkészség, valamint szem-kéz mozgás összehangolása.

Bár a tanfolyamon kijelentették, hogy nagycsoportosok fejlesztésére való, mert kisebb korban az idegrendszer éretlen még, én azt hiszem maguk a feladatok gyakorlása nem árt kisebbeknél sem és olyanoknál sem akik nem rendelkeznek különösebben rossz részképességekkel.

A témában nagyon sok gyakorló feladatot találunk az interneten, ezeket módosíthatjuk, alkalmazhatjuk könnyebb vagy nehezített verzióban játékos formában gyermekeinknél. De mindenképpen vigyázzunk, hogy mindvégig megőrizzük a kellemes légkört. Számítsunk rá, hogy egy feladat ha a gyereknek nehéz akkor kompenzálni akar, fusztrálódik, kiborulhat. Ezek kezelését nem lehet képzetlenül elintézni, hiszen éppen az a cél, hogy eddzük a gyermek gyengébb képességeit, hogy szintre jöjjenek.

Bár a teszt is elérhető a világhálón, nem ajánlom hogy elvégezze olyan aki nem ért hozzá, mert önmagában a mérés nem elég, sokkal lényegesebb a teszt közben történő megfigyelés, és még fontosabb a mérésre épülő, azzal összhangban levő, fejlesztési terv illetve annak koordinálása, levezetése.

Ezért aki mindenképpen saját szakállára akarja fejleszteni gyermekét annak  melegen ajánlom hogy minél több mozgást tegyen lehetővé a gyerekének:.kúszás, mászás, egyensúlyozás, ügyességi játékok, labdadobálás…Ezekkel test és térérzékelése jelentősen fejleszthető. Másodszor ajánlom az OKOSOVIS magazint amit újságárusoknál lehet kapni, és rengeteg jó feladatot tartalmaz, elsősorban vizuális fejlesztés terén, de matematikai készségeket is gyakoroltat. Harmadszor javaslom a ménél több mesét,mondókát, versikét, ami nemcsak a nyelvi érzéket fejleszti a de léleknek is jót tesz és a családi kapcsolatot is erősíti, minőségi időt is ad.  

És ha ezek ellenére sem megy minden úgy mint ahogyan szeretnénk, akkor ne szégyelljünk segítséget kérni szakembertől (nevelési tanácsadó, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus)