A kép forrása: http://www.varasbetu.hu

A tanulási, megismerési (kognitív) képességek egy része örökletes, más része iskolás kor előtt már kialakul.

Már születéskor megvan a felismerési, kivitelező, kapcsolási, aktiválási, előrejelző valamint a gondolatképző rutin. Nézzük meg ezeket:

Felismerési rutin: Képes a látott személyt, tárgyat az emlékezetében tárolt képpel egybevetni (felismeri anyját, apját, testvéreit, környezetét, később egyre több mindent) A felismerési rutin nem csak a látást érinti, hanem a hallást, tapintást, ízlelést, egyszóval a többi érzékszervvel való észlelést.

Kivitelező rutin: az izomzat munkája, 1-1 szándékos mozdulat, később szó kimondása.

Kapcsolási rutin: két (vagy több) dolog össze illetve szétkapcsolása pl. Ha sírok enni adnak. Ha kérek, kapok. A hangokat egymás után téve szó keletkezik.

Aktiválási rutin: az egymást követő részek, események egymást aktiválják (pl. a tej gondolata, vagy a számban érzett íze nyálelválasztást indít be). Így alakul ki többek között a napi rutin, vagy más összetett rutin. Például: Ha leülök a bilire, vécére akkor hamarosan kerül is bele valami.

Előre jelző rutin: az aktiválási rutinnak az az esete, amikor a sorrendiség is lényeges. Például: tudni fogom, hogy ha ettem akkor a tányért el kell majd mosogatni.

Gondolatképzési rutin: először a látott, hallott, érzékelt érzetekhez kapcsolódik szó (érzem a hideget tehát „fázom”) ezt nevezzük szemléletes gondolkodásnak, majd a szó idéz elő újabb szót (láncgondolat) ezt nevezzük verbális gondolkodásnak.