Forrás: https://wmich.edu/stateauthorization/internship-field-request

A kémia a minket körülvevő anyagokkal foglalkozó tudomány. Szoros kapcsolatban van a fizikával és a biológiával, de a többi tudományterületre is kihathat (pl. rajz esetén a művek hitelesítésénél) Nem is beszélve az új technológiai fejlődésről, aminek egyik alappillére az újfajta mesterséges anyagok feltalálása. Éppen ezért tanulása igen fontos és hasznos.

Ugyanakkor a kémia abban különbözik a többi természettudományi tárgytól, hogy igen nagy lexikális tudást igényel (kémiai elemek, vegyületek, képletek, egyenletek azok nevei, vegyjelei, adatai) ahhoz, hogy tudjunk kezdeni valamit vele (számoljunk, összehasonlítsunk, kísérletezzünk…)

Tanuláskor oda kell figyelni a szakkifejezések pontosságára, sok minden (pl. a víz) a kémiában nem ugyan az, mint a hétköznapi használatban. Az ábrákat mindig gondosan tanulmányozzuk, miért úgy néz ki, ahogy, mit mond el, mit próbál elmagyarázni. A táblázatoktól se ijedjünk meg! Vannak memorizálást segítő táblázatok, rendszerező táblázatok, összefoglaló táblázatok, összehasonlító táblázatok. Ezért először állapítsuk meg hogy az adott táblázattal mi a cél, majd fedezzük fel benne a hasonlóságokat, ismétlődéseket, és próbáljunk meg következtetéseket levonni belőle.

Az egyik legalapvetőbb, nélkülözhetetlen eszköz a periódusos rendszer. Ebből mindig legyen kéznél néhány fénymásolt példány, és jelöljük be rajta színessel, nyilakkal, egyezményes jelekkel a leckében tanult összefüggéseket, hogy jobban lássuk. Használjuk úgy, mint földrajzban a vaktérképet!

Ha tehetjük, keressünk logikát (pl. egy molekula-vegyületen belül a negatív és a pozitív töltések száma egyezzen meg)

De sokszor csak a különféle memorizálási technikák segítenek, melyek közül felsorolok itt egypárat:

• szókártya módszer: pl. egyik oldalára a kártyának a képletet a másikra a nevét írjuk. És úgy tanuljuk mint az idegen szavakat.
• firkapapír technika: amikor tanulunk egy vegyületet akkor sokszor (50-100 x) leírjuk és közben hangosan ki is mondjuk (pl. hogy H2O a víz.)
• hangzás alapú memorizálás: (pl. hatórakor vizet iszom H two O)
• mondóka technika: írj dalt, mondókát, versikét, szedd rímbe a megtanulandó anyagot (érdekességképpen nézd meg a Vegyészoperát, ahol sok dalba szedett ismeretet találsz. )
• szómankó: írd fel a szót és minden betűjével mint kezdőbetűvel, írj rá jellemző mondatot.
• történetfűzés: képzeletedben írj egy történetet ami sorra veszi a tanult dolgokat.( pl. "Az alumínium sósavval elegyítve alumínium-klorid és hidrogéngáz keletkezik". Képzeld el, ahogy az alumínium lábosba sósavat öntesz, majd a keletkezett hidrogén-gázzal meghajtasz egy autót, és ami ott marad az az „alumínium kilós súly, te idióta”, vagyis az alumínium-klorid.) Itt az a lényeg, hogy majd könnyebben fel tudd idézni mindazt amit tanultál, tehát izgalmas legyen, érdekes, vicces, szokatlan, sok kapcsolódási ponttal a tananyaghoz.