A kép forrása: http://www.tollal.hu/mu/amator-koltok
Először is vegyük észre a jót, és ne tekintsük természetesnek. Másodszor dicséreteknél és bírálatoknál is célszerű az Erőszakmentes kommunikáció (EMK) 4 lépését használni (megfigyelés, érzések, szükségletek, /kérések/).
Az elismerés ítéletet jelent akkor is ha pozitív. Ezért az elismerést ne manipulálásra használjuk, hanem ünneplésre. Ezért ne csupán annyit mondjunk, hogy „Gratulálok”, hanem
- „Látom sikeresen leérettségiztél…” - megfigyelés, azaz írjuk körül a jókedvünket előidéző tettet,
- „…ennek nagyon örülök…” - fejezzük ki örömünket, hálánkat, megelégedettségünket, pozitív érzésünket (érzések),
- „.. és nagyon meg vagyok elégedve és büszke vagyok rád..” - mondjuk el mely szükségleteink elégültek ki.
Hasonlóképpen tanítsuk meg gyermekeinknek, hogy ne álszerényen fogadják a dicséretet, hanem őszintén tudjanak örülni annak, hogy az életet szebbé tudják/tudták tenni.
Mi legyen a negatív ítélettel, bírálattal? A kritika azt jelenti nem cselekszem/cselekszel összhangban a szükségleteimmel. Törődjünk azzal, hogy ha dühösek, ellenségesek vagyunk, akkor azt szeretnénk, hogy a másik fél valóban meghallja fájdalmunkat, elkeseredésünket. Ezt viszont nem fogja megérteni, elfogadni, ha őt okoljuk, hibáztatjuk. Ezért ítélkezésünk előtt szánjunk időt rá, hogy észrevegyük az ő kielégítetlen szükségleteit, amiből ítéletünk fakad. Ilyenkor célszerű hangsúlyozni azt, hogy mik a szükségleteink és mik az érzéseink, valamint hogy mit figyeltünk meg, valamint hogy neki mi lehet a szükséglete, igénye.
Például:
Nem örülök annak (érzés) hogy megint egyest hoztál haza (megfigyelés) mert attól félek (biztonságra irányuló szükséglet), hogy rossz lesz a félévi bizonyítványod és nem vesznek fel az egyetemre. Ezért kérlek (kérés) próbáld meg kijavítani, ha szükséged van rá mert nem megy egyedül (szükséglet+ empátia) kérj segítséget (kérés+ empátia).
Mi legyen, ha megbántottak? Bocsássunk meg! A megbocsátás azt jelenti, hogy őszintén, együttérzéssel, tudatosan megbékélünk azzal aki ártott nekünk. Ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk ha rosszat tettek velünk, hanem előbb higgadjunk le, majd úgy szembesítsük a másikat empátiával az igazsággal. Ha elmondjuk, hogy meg lettünk bántva, akkor a másik fél könnyebben elismeri, ha hibázott. A megbocsátáshoz mindkét fél együttműködése szükséges, de ehhez kell, hogy a másik felet is hajlandóak legyünk megérteni. Ha az aki megbántott nem tud vagy nem akar bocsánatot kérni megbocsátás helyett tanuljuk meg elengedni a fájdalommal és a haraggal együtt. Az elengedés megszabadít a haragtól, nehezteléstől akkor is ha nem békülünk ki.
És ha mi bántottunk meg mást? Mondjuk el mit követtünk el (megfigyelés), milyen igény sérült vagy nem elégült ki (szükséglet) Kérjünk bocsánatot, és igyekezzünk jóvátenni hibánk következményeit (kérés teljesítése, érzések feloldása).Ugyanakkor ne feledkezzünk el magunknak is megbocsátani. Hiszen gyarló emberek vagyunk és követünk el akarattal vagy akaratlanul hibákat. De mások bocsánata késztessen arra, hogy mi is megbocsássunk az ellenünk vétkezőknek.
Egy gyönyörű dal a megbocsátásról:
Ajánlott irodalom:
Dr. Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak
Gary Chapman: A szeretet mint életforma (4. fejezet)