kép forrása: http://www.nyest.hu/hirek/mondjam-es-mutassam-egyszerre
Mint ígértem a szóbeli beszámolókkal (felelés, témaismertetés, előadás) fogok most foglalkozni. Mit kell tenned, hogy előadásodnak ne a fenti képen is látható következménye legyen?
Felelés:
Az írott vagy élő szóban hallott ismeretek, gondolatok visszamondása. Kezd azzal, hogy figyelmesen és érdeklődve hallgatod, olvasod a tananyagot, hogy legyen miről számot adj. Másodszor: gondold át, logikusan építsd fel, szedd pontokba, készíts gondolattérképet, szűrd ki a lényeges információt a lényegtelenből. (A lényeges mindig a történések oka). Ha már egészében látod az összefüggéseket akkor következik a kihagyhatatlan utolsó lépés - a próbafelmondás.
Témaismertetés:
A feleléssel szemben itt előre lehet tudni a beszámolás időpontját, helyét, hallgatóságát és alaposan fel lehet készülni rá. Ezt is a megértéssel kell kezdeni. Ha már megértetted akkor akarni kell, hogy a hallgatóság is megértse mindazt amire te rájöttél, ami érdekes volt számodra. Ezért figyelni kell a hallgatóság reakciójára. Mintha csak nekik beszélnél!
(Kis)előadás:
Hosszas önálló munkát, felkészülést jelent.
- lépés: témaválasztás. Keresd meg a számodra érdekes témát, vagy ha a téma adott akkor próbálj meg azonosulni a feladattal.
- lépés: anyaggyűjtés. Ide tartoznak a könyvek, képek, tablók, szemléltető eszközök, táblázatok…Nagyon időigényes, de ne sajnáld rá az időt. Minél gazdagabb ugyanis az anyagod annál könnyebb lesz majd a dolgod az előadás elkészítésekor.
- Ha már minden együtt van nekikezdhetsz a kidolgozáshoz:
- Bevezetésként valami ütős mondattal indíts, ami megragadja a hallgatóság figyelmét, ugyanakkor lényeges információt tartalmaz a továbbiakra nézve, így lesz mihez kapcsolni mindazt amit elmondani fogsz.
- Tisztázd az alapvetőbb fogalmakat, és tényeket, amire a téma felépül
- Röviden tekintsd át miről is fogsz beszélni.
- Az előadásod valódi mondanivalóját jól tagoltan, add elő. Mivel élő szóban nincs lehetőség visszalapozásra, újraolvasásra, törekedned kell arra, hogy minden részlet világos, érthető legyen mielőtt tovább lépnél. Ezért visszautalás helyett röviden ismételd meg mire is gondoltál, és úgy folytasd az előadásodat. Az előadásod akkor lesz hatásos, ha színes, élvezetes, vagyis bővében vannak a szemléltető eszközöknek legyen az diakép, táblázat, ábra, vagy nyelvi hasonlat, leírás, idézet, vagy több szemszögből való megközelítés. Ezek nem csak széppé teszik az előadásodat, de segítik a megértést és rögzítést.
- A befejezésnél foglald össze miről esett szó, de ne részletesen ismételve, hanem csak a lényeget összegezve.
- A (kis)előadás élő szóban másképp hangzik mint az írásban elkészített dolgozat. Ami jó leírva, nem biztos hogy jó felolvasva, elszavalva. Beszéd közben a szavaink lelassulnak, mert nekünk is gondolkoznunk kell, a mondataink leegyszerűsödnek, és fontos figyelni, hogy hogyan reagál a hallgatóság és alkalmazkodni hozzá. Tehát tanuld meg előadni a munkádat!
Milyen a jó előadó?:
- Csak olyasmiről beszél, amihez ért, amiről saját élményekkel, véleménnyel rendelkezik, és amiben komolyan hisz.
- Mondandóját meg akarja osztani a hallgatósággal, a hallgatóság érdeklődése fontos, meghatározó szempont nála.
- A témát a rendelkezésére álló időbe megfelelően határolja be. Ha több idő áll rendelkezésére több példát, magyarázatot, ismétlést, részletet szőhet bele.
- Gondolatai logikus sorrendben követik egymást.
- Rögtön felkelti a hallgatóság figyelmét valamilyen hatásos bevezetéssel.
- Kezdetben vázlatszerűen ismerteti a beszéd menetét, majd rátér a tárgyra.
- Az ismeretlen dolgokat ismert tényekhez köti, szemléltet, mesél, magyaráz, érzékeltet.
- Megfelelő érvekkel, gondolatokkal alátámasztja fő gondolatait.
- Élénken, határozottan, önmagát adva beszél, nem kishitű, nem másokat utánoz, hanem a hallgatósággal társalog.
- Ügyel arra, hogy soha ne élesszen ellenszenvet.