A flow angolul áramlatot jelent, de ezt a szót nem szokás lefordítani mikor a flow élményről beszélünk.

A flow élményt Csíkszentmihályi Mihály Amerikában élő magyar származású pszichológus írta le. Arra kereste a választ, hogy mitől lesz valami örömteli, mi okozza az öröm érzését az emberekben. Arra jutott, hogy ez nem más mint a flow élmény. A flow vagy tökéletes élmény attól tökéletes, hogy önmagában örömteli. Aki gyakran él át flow élményt az erősnek, aktívnak, kreatívnak, motiváltnak, elégedettnek, boldognak érzi magát. Ahhoz, hogy valaki flow élményt éljen át, meg kell tanulnia felismerni cselekvési lehetőségeit, reális célokat kitűzni valamint képességeit fejleszteni.

Milyen a flow élményt előidéző feladat?

• adott, jól meghatározott cél felé irányul (a cél külső cél, tehát nem lehet öncélú). ez a cél reálisan legyen megvalósítható (ha kell, bontsd kisebb részcélokra, amik megvalósíthatók)
• belsőleg motivál
• cselekvésre ösztönöz, mely a tőled telhető lehető legjobbat, legtöbbet várja el
• jól ismert, világos, jártasságot igénylő szabályok határozzák meg
• gyors, pontos visszajelzést ad a teljesítményedről
• irányíthatóvá teszi számodra a cselekvést
• komoly koncentrációt igényel, ezért az időérzék, térérzék eltűnik, más dologra nem gondolsz közben, nem jut idő az aggódásra, hétköznapi problémákra. Csak az élhet át flow-t aki figyelmét képes akaratlagosan a feladatra irányítani. (Önmagában a gondolataink ha magára hagyjuk kaotikusak, negatívak, ezért hajlamosak vagyunk pótcselekvésként lekötni a figyelmünket pl. tévénézéssel, ami nem fejleszt, ezért nem is okoz flow élményt)
• lehetővé teszi a felfedezés örömét, kreativitás érzését
• eltűnik benne az ÉN tudat, mégis a személyiség benne megváltozik, átalakul, fejlődik, összetettebbé, komplexebbé válik.

A flow élményt nyújtó feladat kihívás elé kell, hogy állítson, (nem lehet unalmas), de a kihívás nem lehet túl nagy, mert akkor szorongást idéz elő. Ezért ha unod magad a feladat közben és a flow-ba akarsz kerülni, akkor növelned kell a feladatok nehézségét, ha szorongsz, aggodalmaskodsz, hogy nem tudsz teljesíteni, akkor tanulással növelned kell a készségeid szintjét. A FLOW élményt gátolja a túlzott aggodalom. Ha attól tartasz, hogy rossz benyomást keltesz, helytelen dolgot csinálsz, vagy nincs meg a létfenntartáshoz alapvető szükségleted (étel, ital, alvás, stb…) akkor folyamatosan kizárod magad az örömből. Szintén károsan hat,ha mindent csak a saját szemszögedből vizsgálsz, saját magadra vonatkoztatva nézel, értelmezel. Ilyenkor az energiáidat arra használod, hogy a jelenlegi célkitűzéseidet beteljesítsd, nem pedig arra, hogy újakat keress.

A tökéletes élményt elősegítő család olyan ami

• harmonikus (a családtagok viselkedése összhangban van egymással, a környezet rendezett, a szabályok egyértelműek)
• világos határokat, elvárásokat szab a szüleid részéről feléd, ezáltal a célok jól ismertek
• egyértelmű a visszacsatolás (jól csinálod-e amit teszel?)
• támogató (középpontban érzed magad, azaz szüleidet érdekli, hogy éppen most mit csinálsz, mik a konkrét érzéseid, tapasztalataid; észreveszik ha problémád van, akkor is ha nem említed nekik; hoznak neked kedvező döntést...)
• választási lehetőséged van (elfogadod a szabályokat vagy megszeged és viseled annak következményeit)
• biztonságos családi háttér, azaz bízhatsz abban, hogy szüleid melléd állnak, segítenek, ellátnak a szükséges dolgokkal, stb...
• lehetőségeket biztosít a számodra, hogy egyre összetettebb dolgokat végezhess.
• erőt próbáló (támogatja az egyéni kezdeményezéseket, elfogadja a versenyszellemet)
• a család differenciált, azaz mindenkinek megvan az egyéni célja, feladata, képessége
• a család integrált, vagyis ami valakivel megtörténik az mindenki számára fontos (együtt sírtok és együtt nevettek)
• megfelelő kommunikációval törekedtek arra, hogy a konfliktusok ne nőhessenek addig, míg a kapcsolat szétesik.

 A FLOW önmagában kevés ahhoz hogy fejlődést idézzen elő. Kell, hogy egyszerre legyen egy feladat komplex és tökéletes-élményt nyújtó.

A komplex feladatok mindig egyszerre integráltak és differenciáltak. Az integrált feladat azt jelenti, hogy együttműködést igényel, általánosít, harmóniára törekszik míg a differenciált feladat azt jelenti, hogy egyéni jellemzőket (specifikumokat) mutat, új részleteket tár fel. Az önmagában élményt nyújtó feladatok (mint pl a művészetek: rajz, zene) a benne levő öröm miatt élvezetesek, de mivel nincs meghatározva hogy mi a jó, merre menj, merre fejlődj ezért hamar elveszti érdekességét, nem ad elég kitartást ahhoz, hogy életre való célként tűzd ki magad elé. Ezzel szemben azok a feladatok amik komplexek de nem nyújtanak flow-élményt (pl. természettudományok, matematika) könnyen nehéz kötelességgé válnak.

A művészeti tárgyaknál egy jó mentor, tanár új technikákat, új kihívásokat állít eléd, mely egy kicsit meghaladja a jelenlegi képességeidet, de a kihívás némi gyakorlással, tanulással teljesíthető. 

A természettudományos tárgyak esetén szintén sokat segíthet, ha a tanár, mentor, szakkönyv úgy vezeti be az új jelenséget, ismeretet, hogy AHA élményt biztosít, azaz hagyja hogy te magad jöjj rá az új jelenségre, törvényszerűségre. (pl. te döbbensz rá hogy minden tárgy lefele esik, és ez nem azért van mert Newton megmondta, hanem Newton is azt mondta amire te magad is rájöttél...)

Mindkét esetben hasznos lehet a történelem, életrajz amikor olyan tudósokról hallhatunk akik élvezték munkájukat vagy olyan művészekről akik küzdelmes, fegyelmezett, kitartó munkával jutottak el a célig. A történelem a művészet és a tudomány integrációja szempontjából is jó, mert az ó- és  középkorban sokszor a technikai vívmányok egyúttal művészeti értékkel is bírtak. 

 Ajánlott irodalom:

Csíkszentmihályi Mihály: Flow

Csíkszentmihályi Mihály: A fejlődés útjai