Amikor leülünk tanulni, az első kérdés az, hogy miért tanuljunk. Az eredményes tanulás legfőbb mozgatórugója a motiváció, más néven késztetés, hajtóerő. Megelőzi a környezet állapotának, állapotváltozásának érzékelése (feltételek megteremtése, ingergazdagság, információbomba, helyzetfelismerés). Mindezeket csak akkor tekintjük motivátoroknak (motivációt kiváltó tényezőknek), ha tanulásra, gondolkodásra ösztönöz. (A legtöbb inger, információ nem teszi ezt.) Mindig a külső motiváció késztet gondolkodásra. Mindig valamiről vagy valami érdekében gondolkodunk. szükségesek hozzá a tanulási rutinok melyekről előző két cikkemben írtam.

A motiváció eredménye a tudás megszerzése érdekében való cselekvés. Hátráltatja a fáradtság, belső és/vagy külső ingerek hiánya (unalom). Erősíti a hatásosság érzete, sikerélmény vagy a flow (áramlat, magával ragadás állapota). A túl erős motivációval is vigyázni kell, mert fusztrációt, szorongást ébreszthetnek.

Motivátorok:

• biológiai szükséglet (mozgásszükséglet, érdeklődés, kíváncsiság):
• teljesítménymotiváció (megoldásra késztetés, próbálkozás, döntéshozás, elvárások, siker és kudarc)
• alkotásvágy
• játékszeretet
• tanulási igényszint, ambíció
• a tanulás gyakorlati értéke

Kíváncsiság: Örökölt, ösztönös. Feltétele, hogy ne hagyjuk a gyereket unatkozni. Ezt változatos fejlesztő környezettel illetve tevékenységek megteremtésével érhetjük el, hogy mindenki megtalálja mit szeret csinálni.

Érdeklődés: a kíváncsiságra épülő tanult szükséglet. Jelentéktelennek tűnő, de kellemes élmények, vonzó dolgok, meggyőző vélemények hatására születik. Jelentősen befolyásolják a társas kapcsolatok, kötődések a szülőhöz, tanárhoz, barátokhoz, rokonokhoz. Ha a befolyásos személy vonzónak találja amit tesz, vagy mond akkor a tanulni akaró is annak fogja gondolni. Az érdeklődés cselekvésre ösztönöz, nélküle az élet unalmas, nyomasztó, értelmetlen, kellemetlen.

A cselekvésre késztetéskor figyelembe kell venni, hogy rendelkezünk-e a cél teljesítéséhez szükséges tudással, alkalmassággal vagy sem. Ha rendelkezünk akkor a megfelelő ismeretek, szokások, rutinok, képességek birtokában cselekedni fogunk. Ha nem rendelkezünk vele, akkor a feltételeket elő kell teremteni, ami tanulásra késztet, hiszen a probléma megoldásához tanulás szükséges.

Teljesítménymotiváció: Az olyan teljesítménynek, ami nem párosul tudásszerzéssel ez által fejlődéssel nem sok értelme van. Ezért a teljesítménymotiváció egyik mozgatórugója a probléma megoldására késztetés (tanulással, tudás alkalmazásával, kivitelezéssel). Minél nagyobb a tudáshiány, annál érzékenyebbek leszünk az olyan információra, tudásra min a megoldás érdekében hat. Beindítja a próbálkozást is. Másik mozgatórugó a döntéshozás, hogy mennyire sürgős, fontos a probléma megoldása, milyen nyereséggel, veszéllyel, kellemetlenséggel, sikerrel vagy kudarccal jár. Harmadik elem a külső illetve belső elvárásoknak való megfelelési kényszer. Tapasztalat azt mutatja, hogy annál szívesebben vállaljuk egy probléma megoldását, minél inkább közepes erősségű. A túl nehéz feladatokat feladjuk, a túl könnyűeket unalmasnak találjuk. Ezért a túl nehéz feladatokat célszerű apróbb, egymásra épülő közepes nehézségű részekre bontani. Végül negyedik alappillére a sikervágy és a kudarcfélelem, mely többnyire örökölt motívum. A kudarcnak és a sikernek az okát is tudni szeretnénk. Más a hozzáállása a tanuláshoz annak, aki a véletlennek tulajdonítja a sikerét, mint annak aki saját szorgalmának, tudásának tulajdonítja. Szélsőséges esetben közömbössé, sikerhajhászóvá vagy szorongóvá, kudarckerülővé válhatunk. A szorongás csökkenti a tanulás hatékonyságát, ezért tudásalapú sikerélményekkel oldani kell.

Az elismerési vágy abból fakad, hogy elvárjuk, hogy a hozzánk közelálló emberek elismerjék, észrevegyék, méltányolják erőfeszítéseinket. A bírálat, elmarasztalás, büntetés dühöt, bosszúvágyat, gyűlöletet ébreszt közlőjével szemben. Elengedhetetlen feltétele a kötődési vágy, ami a bizalomból, ragaszkodásból (kellemes társas kapcsolatok révén alakul ki), és a szeretet érzéséből (lásd a szeretetnyelvekről szóló bejegyzésemet) származik.

Alkotásvágy: Valamilyen probléma megoldására való igyekezet. Belső mozgatórugója a kíváncsiság, megismerési és felfedezési vágy, külső mozgatórugója lehet a pénz, hatalom, dicsőség… Mivel az alkotásvágy többszörösen van késztetve, kielégítése során könnyen kialakulhat illetve fennmaradhat a folw érzése, ami nagyfokú hatékonyságot és nagyon eredményes tanulást idéz elő.

Játékszeretet: Minden játék fejlesztő hatású, de ehhez minden játékot előbb meg kell ismerni, el kell sajátítani, meg kell tanulni. Ha a játék fejlesztő hatása lecsökken, (alkalmazása során ez törvényszerű) akkor ingerszerzése, örömszerző képessége is megkopik, elfogy. A reflexjátékokba, szerencsejátékokba, hazárdjátékokba belefeledkező emberek alacsonyabb szinten megrekedtek, nem tanultak, nem szerettek meg fejlettebb játékokat. Ezért a játékszeretet fejlesztése nagyon fontos.

Tanulási igényszint: A tanulás minőségét határozza meg, azaz hogy milyen színvonalú megoldás adja a siker illetve kudarc érzetét. Tanult jelenség, mely azon emberek elvárásaiból fakad, akikhez a leginkább kötődünk. Önértékelésünket, ennek megfelelően a tanuláshoz való hozzáállásunkat is alapvetően meghatározza.

Tanulási ambíció: Az én-érvényesítésre vonatkozó sikervágy. Mivel a nem protekciós érvényesülés tanulással, teljesítménnyel, fejlődéssel érhető el, a szándékos tanulás igen erős mozgatórugója. Alapja a reális önismeret. Lehetőségeink túlbecsülése fusztrációt, teljesítménykényszert, alábecsülése pedig közömbösséget, belenyugvást, fejlődésben való megrekedést eredményez. Az elismerési vágy, illetve a pontos visszajelzések segítik az egészséges ambíció kialakulását.

A tanulás gyakorlati értéke: Jobb megélhetés, magasabb státusz, biztosabb jövőbe vetett hit, továbbtanulási lehetőségek megteremtése, önfejlesztés. Annál jobban motiváló tényező, minél fontosabbnak tartja a család, a barátok, a számunkra fontos személyek.

Ajánlott irodalom:

Csíkszentmihályi Mihály: Flow

Felhasznált irodalom: Nagy József: XXI. század és nevelés (8. és 9. fejezet)